Van különleges első randi élményetek?

#12-es vagyok: mentális problémái voltak a lánynak, és néha tikkelt is.

Tényleg nem őt szeretném kinevetni, hanem maga a szituáció volt így utólag poénos. Amikor bementünk az általa kiválasztott helyre, a pincérnők sejtelmesen mosolyogtak. Nem én lehettem az első akit odavitt.

Hidd el én azóta csak nevetek a sztorin. :) Jobb, mint azon bánkodni, hogy egy ilyen sráccal hozott össze az élet. Még ha csak néhány órára is.

Amúgy onnan tudta hogy van nálam bőven pénz, látta a tárcámat mikor kifizettem a fagyit.

Akárhogyis keresem benne a logikát és miértet. Nincs rá válasz, hogy indulhatott el néhány pár száz forinttal a randira..

Ezen nem tudom, hogy sírjak-e, vagy nevessek:

A legjobb barátnőm mindig olyanokat mesélt, éjjel-nappal, hogy kik vallottak szerelmet neki, kik hívták randira, kik akarják megdugni, stb. Szóval mindenki odáig van érte. Én meg a kutyának se kellek. Tudta, hogy így érzek, és kicsit féltékeny vagyok/voltam rá. Volt egy ismerőse, akivel együtt dolgoztak valahol, egyik nap rámírt az a fiú. Olyanokat mondott, hogy valami kommentem alapján talált meg, amit barátnőm egyik posztjához írtam, és megtetszettem neki, meg stb stb, hasonlók... Találkoztunk, sétáltunk, eleinte tök jól elbeszélgettünk. Aztán valahogy a nyári melóra terelődött a téma, és kiderült, hogy a fiú igazából a barátnőmbe szerelmes, és azt várta, hogy majd én segítsek neki közelebb kerülni hozzá. Először csak ezt tudtam meg, amin kiakadtam. Aztán az is kiderült, hogy a barátnőm kérte meg, hogy írjon nekem, és találkozzunk, hogy jobban érezzem magam... Igazából nem tudok haragudni egyikükre sem, de a mai napig nem tudom, hogy érezzek ezzel kapcsolatban.

De az előzőt nem számítom életem első randijának, mert a következő egy fokkal jobb volt. Fura volt, de egy fokkal jobb. Bécsben voltam, egyedül, és a 19. szülinapom volt aznap. Az eleje úgy kezdődött, mint álmaimban. A Karlsplatz-on sétálgattam, fotóztam, élveztem, hogy egyedül utazok. Az épület előtt egy Mozart ruhás fiú osztogatott szórólapokat. De teljesen be volt öltözve, paróka is volt rajta, meg minden. Ő leszólított, pár percet beszélgettünk angolul, és azt beszéltük, hogy késő délután, miután végzett a melóval, ott talizunk. Vissza is mentem, de nem tudtam, kit keressek, mert fogalmam se volt róla, hogy hogy néz ki civilben. Végül 15 perc késéssel odajött hozzám, szerencsére nem nézett ki rosszul. Eddig minden olyan volt, mint álmaimban, mintha ő lenne a "Nagy Ő", aztán a többi elég kínos volt. Eleinte azt kérdezgette, hogy szűz vagyok-e (ki kérdez ilyet első randin?), aztán amikor mondtam, hogy nem, azt akarta, hogy meséljem el, hogy hogy történt, meg miért (mivel nem kapcsolatban veszítettem el, hanem egy barátommal). Erről nem sokat meséltem, mert magánügy. Aztán sétáltunk meg, meg leültünk egy padra, de olyan kínos csönd volt, alig beszéltünk valamiről. AZ egyetlen téma az az, volt, amikor mellettünk megszólalt egy csöves magyarul, amin véletlenül elnevettem magam, hogy ez mit keres itt. Aztán ültünk tovább csöndben a padon, és ezek után még le akart smárolni... Pár percre rá elköszöntünk, ő bekövetett Instán, de soha többet nem beszéltünk.