El kellene mondanom a férfinak, hogy hozzám nem jöhet aludni soha?

80 km a távolság közöttünk, még nem találkoztunk, csak neten beszélgetünk. Ő az anyukájával él, de nagy családi házban, szóval szerintem nála ilyen gond nem lesz. Én a szüleimmel élek, egy lakásban, ő ennyit tud csak. Valójában ez azt jelenti, hogy én egy szakitás után úgy költöztem hozzájuk átmenetileg, hogy ők már egy kissebbet vettek közben kettejüknek. Szóval nekem most semmi privát terem nincsen, nincs szobám, csak meghúzom magam. Tehát vendéget nem tudnék fogadni, még délutánra sem, maximum úgy ha a szüleimmel csevegnénk négyesben, nyilván ő sem erre vágyna egy ismerkedési szakaszban.

Ez gondot fog okozni a jövőben a távolság miatt, hiszen ő hiába utazik hozzám, itt csak a városban tudunk mászkálni, esetleg kivenni egy szobát.

Ha összejönnénk, akkor mindig nekem kellene hozzá menni, ami viszont több problémát is felvet. Egyrészt én a harmadát keresem mint ő (nem beszéltünk róla, csak munkakör alapján gondolom) és nekem megterhelő lenne a folyamatos utazási költség, bármennyire is szeretném. Másrészt az anyukája sem nézné szerintem jó szemmel, ha minden hétvégére beköltöznék oda.

Most nyilván az ismerkedési fázisról beszélünk, az első hónapokról, amit meg kellene oldani, összeköltözni nem fogunk 3 randi után.

Igen, azt még nem írtam, hogy ebben az egész helyzetben az életkorunk az ami ciki. Én 28, ő 34 éves. Ezért nem is tudom hogy mondjam ezt el neki, hogy ennyi idősen így élek, félek hogy elítélne amiért nem tartom fenn magam albérletben, egyedül. Igaz hogy ő sem, de neki egy nagy ház azért mégiscsak más kategória.

Az első randit úgy tervezzük, hogy ő jön hozzám, gondolom előtte illene szólnom erről, hogy nehogy az legyen, hogy jól sikerül az este és fel akar jönni hozzám, vagy sokáig húzódik és fáradtan nem akar haza vezetni.

De hogy mondjam el?