Van olyan történetetek, amikor nagyon kellemetlen volt az első találkozás, később mégis összejöttetek?

igen, életem legintenzívebb szerelme indult így. chaten jól kijöttünk, képről is helyes volt, bár azt tudtam, hogy alacsony (nálam 1-2cm-vel), de élőben még sokkal kisebbnek tűnt, nem csak magasságban, hanem úgy termetre is, és hiába volt helyes, nem éreztem vonzalmat, meg ő is feszengett, baromi kínos volt, menekültem is haza pár óra után, és amikor keresett, őszintén megmondtam, hogy nem éreztem azt, amit kéne. aztán pár héttel később ráírtam, hogy van, mert valami kapcsán eszembe jutott és megint elkezdtünk sokat beszélgetni, és mivel már nem akart megfelelni nekem, nem volt nyomás, sokkal lazább volt, lenyűgözött a humorával, és bár mondogattuk hogy ez baráti, végül megint találkoztunk, aztán megint, reggeltől estig beszéltünk, és éreztem, hogy kezdek beleszeretni és nagyon nagy erővel felébredt a vonzalom is. persze aztán már nem tagadtuk, ő is belém esett, és egy sajnos rövid, de iszonyú intenzív és szenvedélyes szerelem lett belőle. mindez úgy, hogy elsőre élőben egyáltalán nem éreztem szimpátiát.