Pasik, miért randizgattok olyan nővel, akibe nem vagytok szerelmesek és nem is hiányzik?

Az előző barátnőmmel voltam így. Eleinte nem különösebben tetszett, szerelmes meg pláne nem voltam belé. De valahogy "nem volt terhemre" randizni vele, később amikor szexeltünk, az is elég jó volt.

Aztán kb. fél évvel később munka ügyben elutaztam pár napra és azt vettem észre, hogy nagyon hiányzik. Hazatérve mikor először láttam újra, totál belezúgtam egy pillanat alatt, olyan szerelem első látásra érzés volt. 2 évig voltunk együtt, ő szakított velem és én még közel 1 évig nem tudtam túllépni rajta, annyira szerettem.

Szóval van olyan, hogy később alakul ki. (35F)

A kérdésben van némi ellentmondás, nem igazán pontosan fogalmaztál.

Ha nem hiányozna a másik fél személye, akkor nem vele randiznék. A kérdésben valószínűleg arra céloztál, hogy miért nem keres gyakrabban? Ez már egészen más téma, vagy azért,mert nincs rá igénye,nincs rá ideje vagy nincs rá lehetősége.

Ami a szerelmet illeti, lássuk be hogy az ismerkedési szakaszban gyakran előfordul, hogy nem tudjuk pontosan mit érzünk a másik fél iránt, a vonzalom alap, de bizonytalanok vagyunk. Ha hiányzik a másik fél társasága akkor van arra esély, hogy a kapcsolat komolyabbra fordul, ehhez kell némi idő és türelem.

Logikus estben azért randizgat, mert a nő ragaszkodik a pasihoz. A pasi meg belemegy mert nincs jobb dolga. Vannak olyan emberek akik alpból megkapóak, kedvesek, még akkor is ha nem szimpatizál a másikkal és ha netán egy olyan lányt fog ki, aki éppen nehéz időszakon megy át, még ha nem is szerelmes de úgy gondolhatják, hogy ők legalább számíthatnak egymásra.

Amúgy az első benyomás legfeljebb fellángolás, lehet de szerelem biztos nem. Ahhoz a szexnek és a barátságnak működnie kell.

#10

"Jaj, kérdező, tényleg b..romira okosnak hiszed magad, de tulajdonképpen semmit se tudsz."

Tévedni tetszik kedves Nőként válaszoló (Nő v. Férfi... tök mindegy)

Ugyanis a Kérdező pont azért KÉRDEZ, mert baromira nem érzi magát okosnak. Ha okosnak hinné magát, akkor nem tenne fel kérdést. Mert akkor minek?

Sokan vannak valóban, akik annyira "okosnak" hiszik magukat... hogy nincs kérdésük. Csak válaszaik vannak. Neked pl. volna kérdésed? Nem gyötörnek soha semmilyen kétségek? Minden OKOZAT-nak pontosan ismered az OKÁT és egyúttal a magyarázatát... Ha igen, akkor jó neked. Te Mester vagy és irigyellek is.

Írod:

"Amit az elején pedig érzel, az csak szexuális vágyódás, képzelgés, fellángolás, nem valódi szerelem."

Nos, valóban, az esetek nagyon nagy többségében így is van. Ez bölcs meglátás, nyilván tapasztalásod is.

Utána:

"A szerelem ismertség, plusz érzések együttese. Hogy lehetsz valakibe szerelmes, ha nem is ismered?"

Ez viszont arra mutat rá, h. még nem voltál igazándiból szerelmes. Lehet, hogy azt hitted... EZ AZ. De sajna, nem az.

A szerelem nem igényli az ismertséget. Sőt, elvakít... és időben pont addig működik a "szerelem" mélyen extatikus élménye, amíg alaposabban meg nem ismeri a szerelmes a szerelme alanyát. Sajna/nem sajna, de ez van.

Ezért is szokott elmúlni idővel a szerelem. S jó esetben (ha eléggé el tudja fogadni a társát) megmarad a 'szeretet' -> együtt élés. Rosszabb esetben marad a kötőerő: 'megszokás'-> egymás mellett élés. Ez a tapasztalatom.

Végül:

A férfiaknál (nevezzük inkább a "hímneműeknél") a testi felépítésükből adódóan...

Vissza-visszatérően működik az a feszítő érzés, amelyet a (hormonális ok miatti) folyamatos ivarsejttermelés következtében érez és a kielégülés (ürítés) utáni vágyat fokozhatja fel nagyon is, időszakosan. (Nőknél pont ilyen nincs, van helyette más, mint tudjuk) Ugye, erre illik 100%-ban a következő aforizma: "A töke tele van!" És pontosan ez az, ami olyan fizikálisan is kényszerítő hajtóerő, hogy keresi-kutatja a NŐT, aki hajlandó ez ügyben rajta könnyíteni. (Hogy ne önmagának kelljen, mert az milyen szégyen...(!)) De ez esetben nem szerelemről, nem szeretetről, hanem szimpla dugásról beszélhetünk. Ugyanez "motiválja" azon hapsikat, akik "végső elkeseredésükben" erőszakot alkalmaznak Nőkön. (Lásd: történelem)

Kedves Nőismerősöm mennyire találóan jegyezte meg a kórismét: - Az hapsi, aki a Nőre tekint, de csak két lábon járó vaginát lát benne... az még nem Férfi, hanem csak éhes! -

Kedves Kérdező!

"...és nem is hiányzik?" De, hiányzik... sokszor csak a rendszeres kielégülés. Meg korzózás, oldalamon egy "bomba" Nővel, aki ez esetben egy ékszer, amivel lehet csillogni. Semmi több. Sajnos.

Persze, nem mindenkinél... Mindenkinek magának kell tudnia, miért is barátkozik és "jár" a párjával.

Remélem választ kaptál.

Az ERŐ legyen Veletek!

Kedves Yoda!

A szerelem, két ember közti kölcsönös fizikai és mentális vonzalmak összessége. Azon vágyak amik hozzákötnek a másikhoz érzelmileg, gondolatilag, jellemileg, mint fizikailag, az illatához, érintéséhez, szexuális viselkedéséhez, perverzióihoz és a kölcsönös életfelfogás, tervezési képesség, együttműködési szándék az utódok tisztességes felnevelése érdekében. Ezt ránézésból senkiről NEM FOGOD kideríteni!

Ti nők (tisztelet a kivétel) álomvilágban éltek, ahol elképzelitek a számotokra tökéletes pasit, majd jól beleszerettek! És amikor véletlenül a való életben egy rá hasonlóval találkoztok (szerencsétlen), belezúgtok mert azt hiszitek ő a megtestesült álom. Igen, ez szerelem csak önámítással. Aztán jön a nagy csalódás, mert hát ő nem akar semmit, max dugni aztán ha netán összejöttök akkor nem azt kapod mint amit elképzeltél...

Fel kéne már nőni! És ez nem csak nőknek szól! Rendes családkép kell a gyerekeknek, kiengyensúlyozott, lelkileg stabil szülőkre akiket nem veszteget, terrorizál, hanem tisztel (nem pofonok vagy verések árán, egyszerűen ha ilyen a természeted venni fogja a lapot)! Ha ebben nem vagyunk biztosak és nem tudunk megfelelni, akkor inkább ne akarjunk családot, félcsaládot mert abból nem biztos, hogy lelkileg, szellemileg ép embert hozunk létre. És már szerintem van elég idióta így is a világban. Már csak abban bízom a magam példájából, hogy lesznek a félresiklott családok sarjai között olyanok, akik felismerik a problémákat és képesek lesznek saját magukból embert faragni, ha már a szülők nem voltak képesek. Minden egyedül nevelő anyuka előtt megemelem akalapom, de nyoma marad a gyerekben. Bármit csinálhat, ha csak nem sikerül egy apafigurát találnia aki sajátjaként képes hozzáállni a gyerekhez.

A kérdezőnek tisztán és érthetően a vonzalom és a szerelem között ÓRIÁSI a külömbség! Hogy ezt felismerjük tisztánlátásra van szükség de ahhoz meg ugye tudni kéne mit akarunk. Önismeret, önkontrol?! Pfff. Civilization loading...... :D

33F

Azért hogy megismerjem.

Kb. 18 éves korom óta nem vagyok szerelmes valakibe, akivel mégcsak nem is szexeltem.

A hiányzik is olyan, hogy hogy néha hiányzik néha nem. Nekem is fokmérő hogy mennyire hiányzik egy csaj. De nem túl jó fokmérő. Van egy rövid fellángolás a kapcsolat elején, amíg hiányzik, de ez nagyon rövid idő, pár hét. Ha jobban megismerem, ami heti többszöri randikkal is pár hónap, akkor kezd megint hiányozni rendszeresen.

Kedves Kérdező!

#18 egészen röviden, frappánsan megválaszolta: "Azért, hogy megismerjem"...ahogyan Ő ezt érzi, gondolja.

Le a kalappal...

De azt azért ugye tudhatjuk, hogy sok más oka is lehet még... A #18, 33éves fiatalember igen bölcsen beszélt.

"...a vonzalom és a szerelem között ÓRIÁSI a külömbség! Hogy ezt felismerjük tisztánlátásra van szükség de ahhoz meg ugye tudni kéne mit akarunk."

Ha volna a tisztán-látás, akkor arra is rá lehetne érezni, ha például CSAK dugni akarunk. Mert bizony ez is motiválhat egy pasit, aki kénytelen-kelletlen randizgatni, ha lukhoz akar jutni. (Mivel sajna nem létezik ma a bordélyház intézménye... persze van helyette más, mint tudjuk) És ehhez még vonzalomra sincs nagyon szükség. Elég az is, ha nem undorodik... De ez már egy másik történet.

Na, szóval ez is lehet egy ok, de sorolhatnák még többet is.

Igazából a Nőnek kell megfejtenie, hogy a pasi, aki randizgatni szeretne, vajon mit is akar:

Ismerkedni? Magányos egyedül, társat keres? Csalódott Másban, s vigaszt akar? Vagy csak dugni?

Az érdekes az, hogy bármelyikből keletkezhet (idővel) egy hosszan tartó jó kapcsolat is...

De ehhez jól ismernie kell önmagát a Nőnek, hogy megismerhesse a pasi valódi szándékát. Ami persze az idő múlásával még nála is jelentősen változhat. Bármely irányban!

Mi szükséges ehhez? Hát amit #18 írt: ISMERKEDNI kell, hogy megismerj Másokat! Ez az egyetlen út a tapasztalás felé.

Miért mondom ezt? Bárki mondhat, amit csak akar, olvashatsz csöpögős regényeket... az még nem tudás. A legbiztosabb tudás mindig a saját tapasztalás! Ahhoz kétség nem férhet.

Az ERŐ legyen Veletek!