Ti csak akkor jöttök össze valakivel ha szerelmesek vagytok belé?

"Randizom egy sráccal 2 hónapja"

Amikor én két hónapja találkozgatok valakivel, azt már járásnak szoktam nevezni. A férjemmel anno július közepén volt az első randink, onnantól mindketten úgy gondoltuk, hogy járunk. Akkor még egyikünk sem volt szerelmes, az úgy egy-két hónbap után jött.

a 21.században mindenki görcsösen akar párkapcsolatot így mindenki összejön mindenkivel szerelem nélkül, abban a címszóban, hogy " majd belé szeretek"

aztán vagy össze jön vagy nem..

üdv a lelki nyomorékok világában, ahol nem kell szerelemesnek lenned semmi másba csak az almás telefonodba és a kocsidba.. a pároddal meg minek is foglalkoznál hisz majd jön más nem???

Szerintem, ha nagymértékű szimpátia megvan+amúgy a kémia is, akkor nem érdemes ilyen mindent elsöprő szerelemre várni, hanem érdemes megadni az esélyét, hogy esetleg elmélyül lassan valami komolyabb.

Egyrészt az a tapasztalatom, hogy elmúlik hamar az a mindent elsöprő vágy, vagy hatalmas koppanás/kiábrándulás lesz belőle előbb-utóbb. Vagy meg kell kockáztatni, hogy akár évtizedeket is kell várni? Szerintem ez egyén és korfüggő is.

Mennyi idősek vagytok?

2 hónapnyi randizás után azért bőven felmérhető, hogy össze akarnék-e jönni az illetővel.

Bár, erről nem írtál, de gondolom, szex van, jól sejtem? Akkor erre örökké várhatsz.

Nekem az a tapasztalatom, hogy ahol meg kell beszelni es nem magatol ertetodo az felejtos. Tapasztaltam mindkettot, a mostaniban nem kellett megtargyalni, hogy mi egy par vagyunk, mert eleg egyertelmu volt, hogy nem birjuk ki egymas nelkul.

En abbol sem csinaltam nagy ugyet, h o sokaig nem tudta kimondani, hogy szeretlek. Masok vagyunk es ezt 19 evesen is tudtam.