Mit éreztek/gondoltok, ha egy ismeretlen köszön rátok?

Semmit. Ignorálom. Szociális fóbiám van, és nem szeretek idegenekhez szólni.

A legrosszabb az és sajnos velem a leggyakrabban fordul elő, mikor a lift előtt várakozva/liftben köszönnek, gyűlölöm a liftetikettet, annyi stresszt okoz, hogy a köszönéssel megnyitjuk a kommunikációt, de egy rohadt szót nem szólunk, csak elköszönésig feszültség.

Hacsak nem egyértelműen látszik, hogy nekem köszön, akkor úgyis azt gondolom, hogy valakinek mögöttem köszönt, vagy a telefonon beszél valakivel (headseten), és nem reagálok. Ha egyértelműen nekem köszön, és olyan helyen történik, ahol ilyen nem szokott, akkor szerintem csak összezavarodnék (ha tényleg nem ismerem, és nem látok okot az üdvözlésre).

27F, egydiplomás, egyedülálló

Írtál pm-et. Ha ennyire érdekel és ilyen kedves vagy, akkor kifejtem részletesebben a véleményemet. :)

Először is 28 éves férfi vagyok.

Korától, nemétől, helyszíntől is függ, mit gondolok amikor rám köszön valaki.

Itt most Ellenkező neműről van szó azaz, ha rám köszön egy lány/nő.

-Utcán tinilány (13-17) rám köszön.

Illendőségből, vagy ismer valahonnan, vagy azt hiszi, hogy ismer, mert összekever valakivel.

Ha többször összefutunk és emiatt elkezd mosolyogni rám, és köszön... Akkor szimpatikusnak tart, esetleg tetszem neki.

-Munkahelyen tinilány, ha előfordulhat ilyen.

Ha nagyon sokan dolgozunk ott, nem vagyunk beszélőviszonyban és köszön, lehet illendőség. Ha látom rajta, hogy mosolyog és örül hogy lát, akkor lehet teszem neki.

Szűkebb közegben lehet, sima illendőségből köszönne rám.

-Utcán rám köszön egy ismeretlen nő (18-35)

Azt gondolom, hogy megismert valahonnan, összekever valakivel, vagy tetszem neki. Ha mondjuk mosolyog is hozzá, főleg. Ha többször összefutunk és úgy kezd el köszönni és mosolyogni, akkor simán azt gondolom, hogy tetszem neki és nem bánná, ha kezdeményeznék.

-Munkahelyen

Ha nagy a közeg és amúgy nem ismerem, még nem is beszéltünk és így köszön rám. Akkor lehet ez illendőség. Ha mosolyog is hozzá és úgy látom, örül neki, hogy lát, akkor azt gondolnám, hogy szimpatikusnak tart és szeretne esetleg legalább beszélőviszonyban lenni. Leszólítanám előbb-utóbb ha én is szimpatikusnak tartanám.

Szűkebb közegben, természetes hogy köszön, szóval itt egyéb dolgokból vonnám le azt, hogy mennyire szimpatizálunk.

-Egyetemen szerintem hasonló a helyzet, mint munkahelyen.

Kicsit talán lazábbra lehet venni a figurát.

Például azért itt régen, ha rám köszönt egy ismeretlen lány, akkor azért gondoltam, hogy valahol látott már, volt közös előadás, de abban biztos voltam, hogy szimpatikusnak talál. Ha nem, akkor egyszerűen levegőnek nézne. :)

-Szórakozóhelyen, ha rám köszön egy ismeretlen nő, akkor az egyértelműen zöld út, hogy megszólítsam. :D

-35-40 feletti nők

Általában illendőség. Vagy megismert valahonnan esetleg összekevert valakivel.

Szóval alapvetően, mindenképpen arra gondolok, hogy szimpatizál velem és szeretne esetleg beszélni velem. Kivéve ha látom, mondjuk hogy unottan köszön rám. Szóval itt azért számít a mosoly, arckifejezés. :)

Utcán, ha áll egy nő és rám köszön, főleg ha tart is valamit a kezében, hát az itt városon valamit akar és lehúzás általában. :D Szóval itt van ilyen, hogy inkább nem állok le és nem is köszönök. Irtózom a rábeszélős, promóciós baromságoktól.

Szerintem akkor nyugodtan belegondolhatod. :)

Általánosságban nőknél, lányoknál azt vettem észre, hogy nem köszöngetnek csak úgy számukra "semleges" pasikra, mert még véletlenül sem akarják, hogy azt higgye a férfi, hogy van esélye, és nyugodtan kezdeményezhet. :D

Kivéve, aki valamiért alapból nagyon kedves, de még ők is meggondolják szerintem.

Lehet, gondolkodóba eske, hogy ki volt ez, honnan ismer, én miért nem ismerem, lehet összetévesztett. Egy szimpla köszönésbe nem látok bele semmi különlegesebbet.

32/F jelenleg egyedülálló,szakmunkás végzettséggel, építőiparban dolgozom.

Az utcán reflexbôl visszaköszönök, és - mivel rossz az arcmemóriám - feltételezem, hogy ô ismer engem, én meg elfelejtettem, hogy hol találkoztunk.

Ha a munkahelyen köszön, akkor nem agyalok sokat, mert itt illik mindenkinek köszönni, úgyhogy olyanok is köszönnek, akiket ritkán látok. Itt én is köszönök mindenkinek akit az épületen belül elôször látok aznap, ha munkatárs, ha ügyfél, ha új gyakornok, ha biztonsági ôr, mindenkinek köszönünk.