Több hónap huzavona és randi után sem tudom, hogy mit akar tőlem a srác? Kapcsolat vs megfektetés?

Légyszíves csak az írjon, aki végigolvasta, semmit sem kihagyva, mert minden részlet fontos. Köszönöm!

Egy nagyon fájdalmas szakításon vagyok túl, aminek már fél éve. Sokáig nem tudtam feldolgozni, de feltűnt az életemben egy srác, akivel még a kapcsolatom előtt randiztam, de végül a volt barátommal kezdtem járni, őt "választottam". (Tudom, kicsit bonyolult, de párhuzamosan ismerkedtem velük).

Tehát a szakítás után pár hónappal ismét feltűnt a színen a srác és én kissé kétkedve, gyanakodva, de annak reményében, hogy laza szórakozás és felejtésnek jó lesz, belementem vele az újabb találkozásokba.

Csupán randiztunk, ami abban nyilvánult meg, hogy mindig elmentünk valahova.. kb 3 alkalommal, aztán pedig negyedikre felajánlotta, hogy nézzünk filmet nála... ezt elég érdekes felvetésnek tartottam, de belementem a dologba. Úgy voltam vele, hogy az lesz amit én akarok, én pedig semmit nem akarok, mert nem szexelek addig, amíg nem vagyok szerelmes és olyannal, akivel nem vagyok kapcsolatban. Ez az elvem és jól be is vált mindig.

Tehát átmentem hozzá és filmeztünk, nem történt semmi, nem közeledett egy kicsit sem, utána ott aludtam, egy ágyban vele, csak beszélgettünk hajnalig.

Viszont a viselkedése nem volt szimpatikus, tudni kell róla, hogy elég nagyvilági, olyan aranyifjú és évek óta nem volt kapcsolata (a kiélős korszaka előtt egy 5 éves) max pár hónapos és csak "arra" használja a lányokat, azt is mondta, hogy 35 éves koráig nem akar megállapodni. Szerintem lelki sérült sok dologból kifolyólag (család, szülei, stb.) és ez csak a felszín, bármit megtehet és meg is tesz, de valahol mélyen vágyik valamire.. nem mondom, hogy szerelemre, mert szerintem az is főleg a sérült lelke ápolgatásában nyilvánulna meg főként, viszont azt érzem, hogy még mindig csak a felszínt kapargatom, miközben egyre többet érzek. Intelligens és mindig szót értettünk, habár nagyon különbözőek is vagyunk egyben, de még ha folyamatosan le is töröm a szarvát és egóját a szarkazmusommal, mégis szereti és elnézi. Flörtölünk és húzzuk egymás agyát, de közben úgy érzem, valamit akar, csak kérdéses, hogy mit. Néha azt gondolom, hogy csak megd.gni, máskor azt, hogy sokkal többet. Én nem akarok kapcsolatot, de valamit igen.. magam sem tudom, hogy mit.

A lényegi történés másfél hete volt, amikor spontán, hirtelen felindulásból felajánlottam, hogy átmegyek hozzá megint este, mert programom volt és utána még nem akartam hazamenni. Ő persze örömmel fogadta, akkor ért haza munkából, kijött elém és mentünk hozzá. Ezúttal nem filmeztünk, hanem sokat beszélgettünk, kicsit ittunk is és hajnalig fent voltunk.. én soha nem szoktam inni, mivel érdekesen hat rám az alkohol, hosszú idő mire beüt, de akkor nagyon és két perc alatt el is múlik a hatása, mert rosszul leszek, szenvedek és kipisilem, most is ez történt, tehát teljesen józanul lefeküdtünk aludni, beszélgettünk akkor is. Összebújtunk, romantikusan, először csak aranyosan a nyakamba temette az arcát és a hajamat meg a nyakamat puszilgatta, én pedig kuncogtam, de nem csinált semmit, hátulról átölelt és simogatott, leginkább a kezem meg az arcom és így feküdtünk..nem taperolt. Nem tudtam hova tenni az egészet, hogy ez mi. Egyszer hátra is fordultam hozzá és ránéztem, aztán vissza... aztán mégegyszer hátra és akkor megcsókolt.. nem rögtön és nem is letámadott, csak adott egy puszit a számra, volt egy kis szünet és utána persze csókolózni kezdtünk, ez pár másodperc leforgása volt, mert nem emlékszem mi történt ezután, csak arra, hogy már a nyelvem a szájában és gyorsan megálltam, mondtam, hogy oké, elég lesz, vagy hogy hagyjuk abba és rögtön be is fejezte. Aznap teljesen le is betegedtem és ekkorra már a torkom nagyon fájt, ő pedig gondoskodó volt, csinált teát, érdeklődött, hogy mit tegyen, hogy jobb legyen és még a torokcukorkát, amitől rosszul lettem, azt is a kezébe fogta nyálasan, miután kiköptem és kidobta. Ezeket csak azért írom így le, mert nem úgy tűnt, mintha csak "arra" menne. Másnap reggel ő korán kelt, hogy dolgozni menjen, de én nem akartam korán kelni és este beszéltük még, hogy mi legyen, azt mondta, hogy aludjak tovább, maradjak nála, itt hagyja kulcsot és este jön haza, főzök valami vacsit és megint ott alszom. :D Persze rögtön mondtam erre, hogy nem.. végül felkeltem másnap, reggel semmi kontakt nem volt köztünk, nem adott csókot, csak ott volt a levegőben valami, hívott nekem taxit, de lekísért a kocsihoz és amikor elköszöntünk, eléggé meglepődtem, mert én arcra puszit akartam adni (így szoktunk köszönni), de ő a számra adott, én pedig nevetve rohantam ki a kocsihoz...:D

Utána egy hétig csak beszélgettünk írásban, semmi érdemleges nem történt, szóba jött az, hogy levett-e már a lábamról, vagyis ő reagálta valamire, hogy "ezzel is vett le" és mondtam, hogy neeem, ott még nem tartunk... ezen fenn akadt kicsit, nem tudtam eldönteni, hogy viccel vagy sem, soha nem tudom, hogy szivat-e vagy komoly írásban, de mondta hogy azt hitte, hogy már megtörtént (szóval levett a lábamról) és onnantól elég furán viselkedett, de igazából egy szó sem esett a köztünk történtekről és elég vegyesen viselkedtem én is, haveriasan meg nem is, így nem tudom mit vett le abból, hogy én hogy gondolom, de ő sem volt különb.

Konkrétan taktikázás az egész "kapcsolatunk"... aztán gondoltam teszek egy próbát és valamire reakcióképpen azt írtam, hogy hiányzik (mert sokat dolgozik nagyon) majd írta csodálkozva, hogy tényleg? és mondta hogy lesz 2 nap szabija, csinálunk-e valamit? De ekkor már elég fura volt köztünk a légkör. Írtam, hogy csinálhatunk és kérdezte hogy mihez lenne kedvem? Nem nagyon tudtam, h erre mit mondjak, ezért valami semlegeset kitaláltam, mondtam h sétáljunk egyet, beszélgessünk vagy ilyesmi, aztán alakul.. tehát amit szoktunk. Erre annyit reagált, hogy "hmmm" és nekem ez olyan wtf volt, semmit nem írtam rá és utána abban a két napban amikor szabin volt, egy szót sem váltottunk, nem írt és ahogy letelt a két nap, rögtön írt is egy olyan dumával, mintha ez az én saram lenne. Teljesen kiakadtam, de nem reagáltam úgy, illetve továbbra sem fogok ebbe érzelmileg belebonyolódni, szóval csak feltettem a kérdést, hogy jól esik-e taktikázni és bevált módszer-e, amire visszakérdezett, hogy taktikázni? Erre nem reagáltam még, azóta nem beszéltünk és nem is tervezem bő lére ereszteni, mert lefáradtam és elegem van ebből a macska-egér játékból. Összezavarodtam teljesen és nem tudom eldönteni, hogy mit akar tőlem vagy mi ez az egész?

Ő tipikus "rosszfiú" (ami nekem soha nem jött be), én pedig "jókislány" és ezzel ő teljes mértékben tisztában van, ahogyan azzal is, hogy senkivel nem fekszem le csak úgy, legalábbis mostmár ezek után tudja. Szerintetek ez mi, csak arra hajtott?

(én 23, ő 25)