Mi alapján választotok párt fiuk, lányok, nagyon fontos a külső vagy inkább a belső fontos, milyen színű a haja vagy mennyire mű vagy nem?

Összkép. Van preferenciám, de önmagában ez nem jelent semmit. Attól, hogy valakinek szőke haja van és világoskék szemei, nem biztos, hogy tetszeni fog, ha más dologban meg elbukik. Meg nyilván arcberendezés kérdése, kihez mi passzol (általában az eredeti szín).

A külső is számít, de az csak abból a szempontból, hogy el tudnám-e fogadni úgy, amilyen épp és tudnék hozzá vonzódni, vagy sem. Ha valakin túl sok dolgot meg akarnék változtatni, az nem kell, találja meg azt, akinek úgy tetszik, amilyen, én nem akarok ráerőltetni más stílust, más frizurát és társait...

A belső meg minden. Hiába oké a külső, a pároddal az időd nagy részét fogod tölteni. Nem mindegy, ha ez az idő kimerít téged a másik rinyája meg negativitása miatt, üres marad a másik üressége és a közös érdeklődés teljes hiánya miatt, vagy kidöntöd a falat is mellette, annyira ostoba vagy bunkó. Volt ilyenben részem, nekem nem kell egy ember sem, aki mellett szinte érzem, ahogy beleőszülök a fszságaiba. Békés életem van egyedül, ettől kapcsolatban csak jobb lehet, különben eszem ágában sincs belemenni.

A mű undorító (a mérnöki pontossággal beállított haj is, a formára szedett szemöldök is és az élesen meghúzott szakáll is egy férfin, az epilált/IPL kezelt vagy szolis börről és a 8%-os testzsírról nem is beszélve), de az igénytelen mégundorítóbb. A természetesen, élhetően igényes, férfias kinézetet preferálom.

Akit az első randin megfektetek, az általában meg is marad mellettem.

25/F

Intelligencia, humorérzék, felelősségteljesség, következetesség, hűség, szenvedély/romantika, nyitottság/játékosság/odaadás, rendszeretés/gyakorlatiasság tájékozottság/olvasottság/műveltség.

Elsősorban ezek megvannak-e benne, azt nézem. A küllem nem számít, csak annyiban, hogy ne taszítson valamiért. Magyarul legyen meg a vibrálás köztünk. Hogy most ez a mosolya, hangja, gesztusai, mimikája, mosolya, mozdulatai stb. által gyakorol hatást rám, az mellékes. Nekem egyedi ízlésem van, általában azok tetszenek, akikre 10-ből 7 ember nemet mond. Pl. ilyenek a sokak által szürke kisegérnek leírt nők. Majdnem kihagytam: legyen könyvmoly!

Hátulról kezdem: a műköröm, pothaj inkább riaszt. Mindig egyszerű, “szomszéd lány” kinézetű nők tetszettek.

Hogy mi a nem fontos? A hajszín, a köröm lakk színe, hogy centire milyen hosszú a haja, mekkora pont a melle. A 90%-át észre sem veszi egy átlag férfi, csak a nők egymás közt tartják fontosnak maximum.

Hogy mi a fontos?

Összkép. Legyen csinos: sokféle típusú nő tetszik a pici kerekebb, mediterrán stílusú csajoktól az egészen vékony, világos bőrűekig, és a legtöbb férfi hozzám hasonlóan nincs 100%-ban egy típusra rákattanva. Tehát nem azon fog múlni, hogy 2 centivel, kilóval, árnyalattal másabb e itt-ott.

A legfontosabb viszont a humor, az intelligencia, és a kedvesség. (Persze az sem árt, ha ő is szeret, és velem akar élni monogram kapcsolatban).

13-20 éves koromig meghatároztam, hogy milyen számomra az ideális fiú. Aztán az első barátom rácáfolt az egész elképzelésre, így utána rájöttem tökmindegy milyen színű a haja, szemüveges e, dagi vagy izmos, nem tényező.

Nyilván szingliként meglehet alapozni, hogy "ideált", de a valóság annyira másképp működik, hogy azt ragozni sem tudom.

Azok akik csak a listájukhoz keresnek passzoló valakit, azok csapdában vannak.

A személyiség nagyon mérvadó. Idejekorán felismertem azt, hogy hiába egy csávó ha marha szép is, de buta, baromi kiábrándító tud lenni. Pár ilyen tapasztalat után, már ha meglátok egy tipikus szépfiút (izmos, helyes) már-már előítéletes vagyok, és nem az alfahímet nézem benne azonnal.

Mondanom sem kell, hogy szerelmes csak akkor tud lenni igazán egy ember, ha a másik személyisége megfogja. A külső csak egy figyelem felkeltés. De ha nincs mögötte tartalom, puszta szép "kép" látványánál többet nem nyújt. Képekbe meg nem szeretek bele. :)