Csak én vagyok olyan őrült, hogy a buszon odamegyek az olyan lányokhoz akik felkeltik az érdeklődésem és. (? )

...és akkor valamit mondok...nem tudom mit, általában valami szépet, aztán megköszönik, én meg visszamegyek a helyemre, talán mintha akarnák, hogy vegyük fel a teljes verbális kontaktot, valami kontaktot adni, elérhetőséget, vagy valamit.

De visszaülve, ugye látom ezt, hogy néz....aztán végiggondolom az elcseszett életem és...”hagyd, melletted úgyis csak tönkremenne lelkileg mint a többi” aztán felbszom magam, felmegy a vérnyomásom és leszállok, aztán gyalogolhatok, hogy a felgyűlt ideget, leadjam. -.- ez kész. Meg ott van még a szívem, egy másik lánynál, ott maradt, ez is feljön, hogy nem lenne szép dolog így ismerkedni.

De rossz egyedül.....de a kibszott szivem ott maradt, nem tudom mennyi idő míg visszaszerzem....vagy....

...vagy szerintetek egy másik lány képes lenne visszaszerezni? Képletesen beszélek. De mi van ha nem sikerül, és nem fogok tudni szeretni....mi van ha idő kell még...3-4 hónapja lett vége....

Nem akarok mézes madzagot húzni, a másik féllel szemben vagy tisztán, tiszta lappal, VAGY SEHOGY. De akkor is....adjatok valami tanácsot már.

Volt már valaki ilyen helyzetben?