Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Huszonéves lányok, titeket zavar ha egy srácnak gyereke van?
Vagyis mit szóltok ahhoz, ha egy srác randira hív és kiderül, hogy gyereke van?
Velem ez történt és bevallom őszintén, hogy bennem kavarognak a gondolatok. Úgy gondolom, hogy ha valakinek nem sikerül egy párkapcsolata és születik ott egy gyerek, attól ő még nem érdemli meg, hogy örökre egyedül maradjon, főleg huszonévesen. Másrészről viszont, nekem tök fura ha egy babának vagy egy egészen pici kisgyereknek apa nélkül kell felnőnie. A minden második hétvégét az apával tölti című történet az nagyon messze áll attól, hogy valaki apaként működjön, ez a szubjektív véleményem. Az is kavarog bennem, hogy ha valaki egy laza kapcsolatba gyereket vállal, aztán szét is mennem néhány hónappal a gyerek megszületése után, akkor hol van a felelősség? Tehát elmondható, hogy a semmire vállaltak be egy gyereket? Az én felfogásom szerint egy gyerekhez stabil kapcsolat (ami alatt házasságot értek) és stabil anyagiak kellenek. Ráadásul, ha ezek megvannak még akkor se biztos, hogy nem lesz válás a vége, de legalább az ember elmondhatja magáról, hogy ő mindent megtett.
Ti mit gondoltok erről? Szerintetek ha egy srácnak ilyen előélete van, akkor én se számíthatok túl sok jóra?
én sem hiszem, hogy összejönnék egy gyerekes pasival ilyen fiatalon. nem érzem magamat érettnek egy gyerekhez (többek között ezért sincs sajátom), és nem szeretnék mostohaanya lenni, főleg úgy, hogy nulla tapasztalatom sincs a gyereknevelés terén. idősebb koromban viszont már ez nem annyira zavarna. pénzügyileg sem a legjobb választás egy gyerekes fiatal pasi, hiszen huszonévesen a legtöbb embernek még nincs saját lakása, de szeretne a partnerével közös életet építeni, ebben viszont egy nem közös gyerek hátráltató tényező, hiszen (jogosan) a gyermek az első a szülőnek, őt fogja elsősorban támogatni, és majd utána jöhetne a közös életünk. azt sem tartom túl jó dolognak, hogy a gyermek anyukája -magyarul az ex- mindig képben lenne, az én életem része is lenne, meg kellene ismernem, folymatosan találkoznom kéne vele, ha a gyerekért jön stb.
24/l
Nem tudom, még ilyen helyzetben nem voltam, de biztosan nem örülnék neki.
Egyáltalán nem vagyok ilyen ősanya típus, de annyira kifejezetten a gyerekeket sem szeretem, hogy alkalmanként pótanyuka legyek.
Azon én nem ítélkezek, hogy miért van gyereke, miért nincs együtt az anyával, nem az én dolgom, meg ezer dolog lehet a mögöttes ok.
De én spec. jelenleg nem szeretnék gyerekkel foglalkozni. Majd ha 35 éves leszek, akkor más téma.
Kizáró ok lenne. Nem vagyok hülye, hogy más gyerekét neveljem. Ha nem a pasi neveli, akkor sem tűrném meg a házamban, nem költenék rá a közös kasszából,és nem tudnám szeretni,mivel nem én szültem.Az is zavarna ha,azt a pénzt,amit a saját gyerekemre is költhetnék oda kellene adni másénak gyerektartásra, és az én gyerekem csak ne hívjon testvérének egy olyan gyereket akit más szült.Szóval nem kellene gyerekes pasi, nem lehet komolyan tervezni vele.
23/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!