Még menthető a helyzet vagy nagyon elrontottam? Mr. Ragacs vagyok?

Ismerkedünk egy lánnyal, neki ez gondolom ismerkedés nekem sokkal több. Mivel én őt már évekkel ezelőtt "kinéztem" magamnak mikor még gimis volt, akkor ismertem meg és hát ha van szerelem első látásra... De mivel nem is ismertem (kétszer beszéltünk de nézzétek el nekem) ezért a dolog alábbhagyott én meg max facebookon követtem néha mi újság vele, ez már nem is tudom hány éve kb 3-4 lehetett.

Ennyit a bevezetőről, nyár vége felé teljesen totálisan véletlenül összefutottunk itt Budapesten, mint megtudtam már ő is itt lakik. Az egyik lány ismerősöm révén, és hát összeismerkedtünk mondta, hogy emlékszik rám stb. Én is őrá természetesen. Aztán elvoltunk, beszélgettünk, nevettünk és láttam ahogy néha összenéztünk, hogy baj lesz, megint totál elcsavar. Elhívtam sétálni és megtörtént, megcsókoltam. Aztán ez ment egész este (ez ilyen ivós este volt szóval). Tényleg a közelben laktam szóval gyanútlanul felhoztam a lakásomra de izgultam, hogy vajon könnyen adja-e magát de szerencsére nem. Mondta, hogy nem ilyen típus és inkább hazamenne, de mondtam, hogy attól még maradhatna. Aztán végülis itt aludt de tényleg nem feküdtünk le viszont rengeteget beszélgettünk. Megtudtam, hogy a barátjával majdnem 3 évig voltak együtt és már megkérdte a kezét de szakítottak ennek mindössze 4-5 hónapja. Igazából akkor levettem, hogy vissza kéne vegyek a tempóból viszont mondott valami tök félreérthetőt, hogy tudom-e, hogy egy lányt hogy kell randira hívni vagy valami ilyesmit(?). Reggel mondtam neki, hogy jól éreztem magam és bemutattam randira hívós tudásom, meg is beszéltünk mindent.

Mostmár tömörebb leszek, randiztunk kb 3x az elmúlt hetekben mindig volt csók, ölelkezés, forró légkör, romantikus pillanatok is és a legutóbbi randink után szerintem akart volna még folytatást (mármint kicsit komolyabbra fordítani a dolgot, nagyon nem akart elválni tőlem) de túl óvatoskodó voltam meg gyökér nem akartam elsietni és hazamentem egyedül... Aztán ugye folyton írunk egymásnak, és feleszméltem, hogy kicsit sok vagyok. Mármint annyira a fejembe vettem, hogy elb**ztam az előző randi végét, hogy kijavítsam hogy totál rácuppantam a csajra de észre se vettem. És nem akar már 2,5 hete összejönni a dolog. Persze tényleg közbejött ez-az de lehet túl sok vagyok? Egyszer összefutottunk csak kb 2 percre mert nagy rohanásban volt és akkor még azt is mondta, hogy "nyugi nyugi nyugi" megoldjuk összehozzuk blablabla. Volt egy esemény ami miatt nagyon izgult de én tudtam, hogy sikerülni fog neki. Próbáltam biztatni de nagyon kishitű volt. De tényleg elképesztően izgult és csak segíteni akartam, mondogattam neki mindig, hogy menni fog ezt meg azt csinálja kérdezgettem, hogy akkor hogy lesz mikor stb és egyszercsak írta, hogy "NEMTUDOM fogd már fel! de hagyjuk már könyörgöm már nem bírom hogy folyton blablabla" "most mennem kell szia"

Sajnos tényleg kicsit sokat beszélek néha de csak jót akartam és ez nagyon xarul esett úgyhogy nem is írtam neki úgyis sík ideg. Amennyire tudom az exe is éppen bekavart neki valamit éppen akkor akart békülni vagy mi. Aztán nem beszéltünk pár napig, viszont ez a dolog tegnap volt esedékes. Most délután írt, hogy ha esetleg érdekel akkor összejött neki a dolog, köszöni szépen hogy támogattam nagyjából ennyi. De még nem nyitottam meg csak láttam mit írt, nem is tudom mit írjak erre. Vagy csak udvariasságból írt már rám? Mert az utóbbi két hétben legalább 3x is "nemjó" volt neki a dolog én meg nagyon akartam a dolgot és lehet ez elég kiábrándító volt neki és csak le akart rázni? Már elrontottam? Pedig mindig olyan jól éreztük magunkat igazából tényleg minden tökéletes volt azon a pár alkalommal. Én tényleg nagyon akartam, hogy összejöjjön...