Párkapcsolatban élő emberek miért motiváltabbak sokkal?

Az, hogy valaki alapszinten mennyire motivált, jellem kérdése. A legtöbben szerintem ingadozók vagyunk, illetve fontos, hogy milyen a párkapcsolat és milyen az egyedüllét. Én egyedül mindig motiváltabb vagyok/voltam a múltban is munka szempontjából is és sport, életmód szempontjából is. Párkapcsolatban boldog voltam ugyan, de hanyagoltam az edzést, a munkámat csak elvégeztem, és nem tervezgettem, álmodoztam előlépésről, mert a szabad időmet a társammal akartam tölteni. Aztán amikor a kapcsolat megromlott, akkor nem voltam sem boldog sem motivált, és a szakítás/válás után pár év magány helyre dobott. De a magány csak egy darabig jó, amíg az ember megerősödik,aztán nyilván vágyunk valakire, akivel megoszthatjuk az életünket. Ez természetes. De akkor is úgy van, hogy aki egyedül nem motivált, az a társa mellett is csak átmenetileg lesz az. Mert az igazi önmagunk egyedül vagyunk. A párkapcsolatban már ketten vagyunk és kettőnk döntése felülírja a személyes döntéseinket. Én sok olyan dolgot csinálok egyedül amit párkapcsolatban el sem kezdtem volna.