Miért utálok ennyire randizni? Mit lehetne ez ellen tenni?

Nagyon stresszelek. Minden miatt. Félek, hogy nem ismerem fel (ha pl. netről ismerem), félek, hogy nem jövök be neki mégsem, félek, hogy ő meg akar csókolni, én meg még nem, meg izgulok, hogy történni fog-e valami, meg mi lesz, ha kifogyunk a témából, stb. Olyan könnyű megbeszélni a randit, örülök is, hogy végre találtam egy srácot, akivel úgy érzem, érdemes találkozni (mert már nem szoktam senkivel, csak akivel úgy érzem, érdemes). Aztán előző nap elkezdek görcsölni rajta, félek, remeg mindenem, fáj a hasam, gyorsan dobog a szívem. Majd aznap is, és a találkozó előtti fél órában nagyon durván. Amikor már 5-10 percre együtt vagyunk a sráccal, akkor elmúlik, de addig nagyon para.

Utálok randizni. Onnantól jó a dolog, amikor már volt csók, összejöttünk, akkor már minden király, várom a találkozókat, de addig nagyon nem.

Mit tehetnék ellene?

21/L