Szép, csinos, okos, de az asperger szindróma tüneteit produkálja, tehát teljességgel életképtelen szociálisan, milyen jövő elé néz egy ilyen lány a kapcsolataiban?

Az Aspergeresek kb 10%-a nő, szóval te valószínűleg csak zárkózott vagy.

Keresel egy hasonló pasit, meg egy lakást, ahol mindenkinek van saját tere és kész.

Nekem is voltak problémáim az emberi kapcsolatok terén, mindig visszahúzódó voltam, bár a jó külsőmnek köszönhetően sosem esett nehezemre partnert találni. Aztán a munkám kiölt belőlem mindent, már úgy vetem oda magam, mint egy darab rongyot.

20/L

# 1: Ez egy tévhit, amióta fejlődtek a diagnosztikai eszközök, azóta már kb. 50-50%-os a nemek aránya. Ugyanannyi aspi lány van, csak a legtöbbjük diagnosztizálatlan maradt (mert a társadalom elnézőbb a lányokkal szemben). Ez az infó hivatalos helyről, diagnosztikai centrumból származik.

Az Asperger-szindróma önmagában nem tesz senkit szociálisan életképtelenné, ugyanúgy, mint az átlagos emberek között a családi szocializáció határozza meg a személyiséget. Ismerek nem egy olyan Aspergerest, akik bár kicsit "furcsák", alapvetően nincs gondjuk a társas kapcsolatok terén, vannak barátaik, párkapcsolatuk, stb.

A családi szocializáció zavarait pedig pszichológus segítségével lehet átdolgozni. Úgyhogy igen, segíthet. Nem egy Aspergeresnek segített már.

Neked elsőre két jó nagy pofon segíthet, mert kikérem magamnak, hogy minden Aspergeres életképtelen lenne.

TE lehet, hogy az vagy, de akkor ne fogd erre, köszi szépen!

Másrészt pedig olyan kapcsolata lesz, amilyet csinál, tehát ha tesz érte, hogy a másik boldog legyen mellette, és megértsék egymást, akkor nincs gond, ha ezen rugózik, hogy ő Aspergeres, és neki ettől minden baja van, amit kötelező elnézni, és eltűrni, akkor meg sza.r.

Egy pszichológus segíthet, és nem árt, ha néha hallgat másokra is, pl. ha a szülei/barátai adnak egy-két tanácsot, nem árt átrágni, miben lehet igazuk.

A legfontosabb, hogy ez a szindróma nem betegség, remekül együtt lehet élni vele, tanulhatóak a viselkedési normák, és nem lehet minden esetben erre hivatkozni, nem kell mindig kifogásokat keresni, mert az már megint más tészta.

# 6: csak azért nem adok zöldet, mert "pofozkodással" indítottad a mondandódat. A pofon még soha, senkinek nem segített.

A többivel mélységesen egyetértek. Van egy mondás:

"Az Asperger nem kifogás, hanem kihívás."