Nôk, KONKRÉTAN mivel kéne leszólítani egy ismeretlen lányt, ha tetszik? Pl. Utcán, tömegközlekedésen, boltban?

A kedvencem ez a magyarázat,hogyha ad jeleket akkor menj csak oda hozzájuk...

Nos és ha egy sem ad soha semmilyen jelet,akkor egyetlen egyhez se menjek oda soha életemben? :D

Mert nálam ez a helyzet... :D

24/F

8-as: nem értetted a lényeget. A konkrét tanácsom (és részben személyes kérésem) az volt, hogy olyan nőket szólítson le, akiken látja, hogy vennék a közeledését. Ennyi! Ismerkedési helyekről egy szót sem írtam. Felőlem ez lehet busz/bolt/diszkó/könyvtár, de egy olvasó/tanuló nőhöz, aki láthatóan rohadtul el van merülve abban, amit csinál nem tanácsos odamenni. Sőt, továbbmegyek: nem illik zavarni. De ezt amúgy tényleg magyaráznom kell…? :S Nem látszik, ha baromira olvasok, és ki akarom zárni a külvilágot? Hogy rohadtul zavaró, hogy csinálnám a dolgomat, de vadidegen emberek jönnek oda ismerkedési (=későbbi dugási) szándékkal, még akkor is, amikor a qrva vizsgámra készülök…? Lehet, hogy már csak azért is visszautasítást kap, mert szimplán zavar, belemászik az aurámba, kizökkent, vadidegen, nem akarom, hagyjál békén, ki vagy te és mi közöd hozzá, mit olvasok... stb.

Viszont. Ha az illető nő olvas ugyan, de fel-felpillant, rád néz, szemez veled, mosolyog rád, stb., akkor valószínűleg szimpatizál veled, tehát érdemes odamenni. Nem…?

Még a kérdező is úgy fogalmazott, hogy „el van merülve” = látja, hogy nem kíváncsi rá a nő = számára is látható, felmérhető a különbség. Namost. Ennek az egész (szerintem amúgy nem bonyolult) helyzetnek a megelőzésére tanácsoltam a kérdezőnek, hogy olyan nőhöz menjen oda, aki adja a jeleket, buzerálja a haját, miközben nézi meg mittudomén. Ha ezt teszi, akkor hatványozódik a siker - és a későbbi nőfikázás elmaradásának – lehetősége, csökken a többi nő állandó akaratlan b…sztatása, tehát mindenki jól jár. És még mindig leginkább ő jár jól.

Szóval a tanácsom ennyi volt, hogy figyeljen a kiszemelt nőre, próbálja felmérni, hogy egyáltalán érdemes-e odamenni.

A közvetett – tehát nem szó szerint leírt, csak sugallt – tanácsom pedig annyi volt, hogy értse meg a kérdező (és a többi férfi is), hogy a „nem” az azt jelenti, hogy nem – ezáltal pedig radikálisan csökkenne az udvariatlan/bunkó visszautasítások, és a pasik önbizalomzuhanásának száma.

Hogy válaszoljak a kérdésedre: szimpatikus hely és idő bárhol és bármikor lehet. Itt nem ezen van a hangsúly, hanem a személyeken.

Hogy nekem? Semmi. Nagyon jó a párkapcsolatom, jól megvagyok, nem akarok ismerkedni. Az ál-baráti ismerkedéseket is meguntam már: anno még szépen belesétáltam, miután jeleztem, hogy kapcsolatról/szexről szó sem lehet, „jó, de én csak barátkozni akarok”. Oké, barátkozzunk. Az esetek 100%-ában – változó időtartam alatt - kiderült, hogy akkor mostmár jól megbarátkoználak nálad vagy nálam/biztos van valami gebasz a párkapcsolatodban, ami miatt hagyd ott és gyere össze velem. Ja, és persze a szemét én vagyok, hogy húztam az agyukat, merthát „tudhattam volna”. Bocs, hogy el akartam hinni, amit mondtatok…