Nekem nagyok az elvárásaim, vagy jogosan sértődtem meg?

Így jobban értem. Nem az a baj, hogy nem ír Neked napközben, hanem, hogy bizonytalannak érzed. De sajnos ezzel nem lehet mit kezdeni. Szerintem ez még a kivárási időszak, ilyenkor nem lehet még eldönteni. Ne éld bele Magad, hogy ő lesz a tökéletes, de szerintem hagyd még alakulni, ha nem tapasztalsz olyasmit, ami egyértelműen csapdát jelez.

Nekem az, hogy valaki minden nap felhív, eléggé annak a jele, hogy akar valamit. Ha rég óta egyedül van, akkor könnyen lehet, hogy idő kell neki. De persze nem látom őt, sem Titeket.

De mondok egy ellenpéldát. Az én társamba anno én szerettem bele, és jóformán én is hívtam el randizni. Az első randi az ágyban végződött (született jókislány vagyok, soha nem csináltam ilyet, csak hosszú kapcsolataim voltak, hosszas kivárással az elsőm alkalom előtt). Kapásból közölte, hogy ő nem is szeretne kapcsolatot, aztán mégis lett többi randi, egyáltalán nem mindennap, én meg kb két hónapot folyamatosan azon szorongtam, hogy most akar-e tőlem valamit vagy nem, és ha nem, akkor inkább hagyjuk abba. És ez tiszta baromság így utólag, mert azóta, két éve, együtt vagyunk, elneveztük már a leendő gyermekeinket, és a legjobban azt bánom, hogy az elejéről semmi szép emlékem nincs, csak a szorongás, meg a viselkedésének az elemzése, meg a harag, hogy ezt nem teheti meg a büszkeségemmel. Igazából ha beleélem magam és három hónap múlva vége, akkor is mi lett volna, sírok egy kicsit, de legalább lett volna "boldog szerelmes" korszak a hátam mögött.

Viszont én elég szabad típus vagyok, és nagyon sokat is dolgozom (nálam az üzenetet követelős, meg minden este hosszasan beszélgetős pasik halállistán vannak), és én viszont egyáltalán nem erőltettem a naponta írást, mi is beszéltünk este pár percet, néha volt, hogy kimaradt, ha valaki későn ért haza; persze most már beszélgetünk hosszan, meg van, hogy ráírok, ha tudom, hogy nehéz napja van, de nem az első hónapban, amikor még nem ismerem, nem tudom, milyen stílusban lehet neki írni, mi az, amitől tényleg jobb lesz a lelke aznapra, vagy mi, ami csak összezavarja stb.

Szóval ez az én párom akkor nem akart kapcsolatot, és erre a saját életében meg is volt az oka, de úgy volt vele (gondolom, mert nem szoktunk egymás múltjáról beszélni, max néha, ötletszerűen, aki amit el szeretne mesélni), hogy most jöttem, akkor megnézi, milyen lesz, aztán, mivel úgy alakult, hogy jó lett, és ő alapból egy hűséges, jó ember, most már kötődés van meg szeretet, meg én is túltettem magam a nyavajgásomon.