Lányok/ nők! Ha egy férfi személyesen elhív randira?

Ha nem jelzi egyértelműen, hogy randi, akkor simán baráti közeledésnek venném, és arra mondanék igent, nem is gondolnék bele többet. Tehát egy baráti találkozásnak venném a dolgot.

Ha egyértelműen jelezné, hogy randi, akkor annak megfelelően viszonyulnék hozzá. Ha semmi esélye, akkor megmondanám, hogy szívesen találkozom vele barátilag, de ennél többet ne várjon.

Viszont alapvetően jobban örülnék, ha nem lenne kimondva, hogy randi, mert annak a híve vagyok, hogy az ismerkedés spontán alakuljon azzá, amivé tud... tehát legyen csak baráti találkozás, és ha megvan a szikra, akkor lehet belőle több is idővel (ha nem is rögtön az első randin).

Alapvetően a párommal így jöttem össze: volt egy baráti találkozónk, amin mindketten nagyon jól éreztük magunkat. Később megismételtük, és ekkor már össze is jöttünk. Nem volt kimondva, hogy randi, így elvárások nélkül tudtunk ismerkedni, figyelni, hogy a másik mit vált ki belőlünk. Valahogy egyértelmű volt, hogy akarunk egymástól többet is, nem tudom megmondani, mi alapján... egyszerűen érezhető volt az a bizonyos kémia.

Jól teszed!Hívd el! Ki tudja,ha nem is akar semmit legalább te megpróbáltad.Én nőként értékelem az ilyet!Ha meg nem akar semmit hidd el szavak nélkül is tudni fogod :)

Ha viszont direkt rákerdeznél akkor magamból kiidnulva tuti nem kertelne, és őszintén megmondaná mit érez.