Tetszik a legjobb barátom! Ilyenkor mit kell csinálni?

kezdjük ott:

kor/nem

Noss! nézd ha jó barátok vagytok márpedig azt mondod, hogy azok vagytok. Megértitek egymást mindenröl el tudtok gondolom beszélgetni, olykor jobb is egyes dolgokat nem egy barátnővel ha nem egy fiú baráttal megbeszélni mert máshogy látja a dolgokat plussz szeretsz vele lenni, ez mind azt sugalja hogy szeret téged mint barátot, azaz szerintem ha elé állnál és közölnéd vele , hogy mit is érzel iránta, vagyis szeretnéd ha átölelne simogatna néha azaz szeretnéd magad mellett tudni mint pasit akkor kérdezz rá!

Kérdezd meg tőle, hogy szerinte ő mit gondol jelenleg rólad ki vagy mi vagy te most neki, és mit jelentesz a számára, mert neked már nem csak barátot jelent hanem mintha neked ő már a meghitt szerelmi párod lenne, de mond azt is, hogy az sem lesz baj ha ő csak barát szeretne maradni továbbra is mert nem szeretnéd soha véglegesen elveszíteni, és nem viselnéd el a végleges hiányát.

nos... eddig még nem válaszoltam senkinek, de ez a kérdés felkeltette az érdeklődésemet.

kezdetnek: 20/f

a lényeg: az egyik legjobb barátomat, aki egy lány, 13 évesen ismertem meg. kb 5 évig nagyon jókat elbeszélgettünk minden nap (főként telefonról, és msn-ről beszélek), nagyon kevés volt az az idő, amikor nem kerestük egymást. semmi nem volt köztünk. teltek múltak az évek, elkezdtünk érdeklődni egymás iránt, mint partnerek. egyre többször találkoztunk, sőt, nem egyszer aludtunk egymásnál, egy ágyban, anélkül, hogy bármi is történt volna. egyszer viszont volt egy csók, később több is (remélem nem kell részleteznem). az eredménye az lett, hogy összejöttünk, 5 és fél év barátság után. mindent tudtunk egymásról, nagyon jóban voltunk. de rájöttünk, hogy az a kapcsolat nem nekünk való. ráadásul nagyon csúnya véget ért az egész, mivel a kapcsolat közepén ő rendesen átvágott. fél évet bírtunk ki egymás mellett. a lényeg: nekünk nem sült el jól, az akkori hazugsága miatt még mindig haragszom rá. VISZONT! amit abszolút nem bánok, hogy adtunk egymásnak esélyt. az én esetem rosszul sült el, mert a kapcsolatban teljesen megváltoztunk. ő is, én is. de nem szabad kihagyni a lehetőséget, mivel - ha nem is élet végéig - de hosszú évekig biztos bánkódni fogsz. ezt egy hatalmas negatív tapasztalattal mondom neked. megbántam volna, ha nem így alakul. kicsit hosszú lett, de remélem használható :)

19.51-es vagyok még mindig.

a szakítás már lassan egy éve történt. azóta nagyon ritkán beszélünk. viszont most kezdjük megint felvenni a kapcsolatot egymással. tehát lehet ez még barátság, csak el kell telnie egy bizonyos időnek.

mondjuk amíg azzal a pasival van együtt, aki lecsapta a kezemről, addig nem nagyon vagyok hajlandó vele beszélni.

de egy dolgot tudok mondani: hiányzik az életemből. nem mint barátnő, hanem mint barát...