Ha egy férfi azt mondja, hogy nem akar komoly kapcsolatot, akkor az úgy is van, igaz?

Az utóbbi 1,5 évben a magánéletem egy rakás szerencsétlenség, egy katasztrófa. Szánalmasabbnál szánalmasabb "kapcsolat szerűségekbe" keveredtem és kezd elegem lenni, elszakadt a cérna. A legutóbbi 2 hónapos szenvedést éppen azért adtam fel, mert az illető nem akart komoly kapcsolatba bonyolódni, ha együtt voltunk minden klappolt, de amint külön utakra keveredtünk, tojt rám magasról. Feltett a polcra...

Kihevertem.

Megismertem egy férfit, aki közeledett hozzám, én pedig engedtem a kísértésnek, végül benyögte, ő nem akar komoly kapcsolatot. Én erre azonnal rámondtam, hogy rendben, ebben az esetben nincs miről beszélnünk. Utálom már a tingli-tangli dolgokat. Győzködött, elédesgetett a szavaival, hogy szeretne jobban megismerni, értékes nőnek tart, akit nem akar csak így elengedni, szeretné ha többször találkoznánk stb. Belementem. Találkoztunk, jól éreztük magunkat, majd újra előjött a téma, újra tisztáztuk, hogy ő nem akar komoly kapcsolatot, én pedig csak azt akarok, ez így nem összeegyeztethető.

Elképzelései szerint mindketten engedünk az elvárásainkból és úgy az lesz... Szóval szerinte találkozgatunk gyakran, beszélünk egymással, eljárunk ide-oda, meghallgatjuk a másik problémáit, ha úgy alakul együtt alszunk, tehát nyilván a testiség is játszik.

Ez így rendben, de mi a különbség akkor egy kapcsolat és e között?