Szerintetek anyagias és tapintatlan, vagy én vagyok túlérzékeny?

Nemrég randizni kezdtem egy sráccal, aki annak ellenére szeretne velem közelebbről is megismerkedni, hogy lassan négy hónapja munkanélküli vagyok (én szégyellem ezt, és eddig hátráltató tényezőnek hittem az ismerkedésnél...), és úgy tűnik, hogy őt egyáltalán nem zavarja a dolog.

Mivel van spórolt pénzem, (egyelőre) nem okoz gondot, hogy beüljünk ide-oda, illetve az utazásra költsek. Amikor először találkoztunk és meghívott egy italra, mondtam neki, hogy én ki-ki alapon gondoltam a dolgot (egyrészt, mert nem tudom, hogy lesz-e az egészből bármi is, másrészt, mert alapból olyan fajta vagyok, aki nem szeret másra "ránehezedni"), de ő mondta, hogy meghív, és legközelebb majd visszahívom. Ebben maradtunk. Meghívott, rendeltem egy olcsóbb italt, utána megköszöntem a meghívást és ennyi. Amikor viszont én következtem (egy hete kb.), ő dupla annyiért rendelt, mint én korábban, plusz meg se köszönte a meghívást a végén (nyilván mert természetesnek vette, de akkor is...), sőt még ő fényezte magát a végén, hogy milyen jó helyet talált. :O) (Jónak tényleg jó volt, csak épp nem túl olcsó.)

Sztetek jogos, hogy ez az egész rosszul esik? Tapintatlan és anyagias vagy csak szétszórt? ... Nem tudom, hogyan tudnám eldönteni, mert van sok szimpatikus tulajdonsága is (kedves - de tényleg! -, humoros, érdeklődő), ugyanakkor láttam a viselkedésében más arra utaló jelet is, hogy vmilyen szinten önző és döntő helyzetekben szereti magát előtérbe tolni. :SS