Örülne egy nő annak, ha leszólítanám, hogy milyen gyönyörű a lábfeje és imádnám kényeztetni?

Ma a főnöknőmmel mentem egy helyre, hiába esett, szandálban, mezítláb volt. 5 percig a lábáról beszélt: szívesen megmondtam volna neki, hogy tetszik a lába, de nem kockáztattam... Vagy már tudja a dilimet?

Minden esetre egy ilyen nőnek tuti bejönne, ha megmondanád neki, hogy jók a tappancsai.

Ha a kérdés arra vonatkozott, hogy miért nem örülnék neki ha ezzel találnak meg akkor azért mert

A) boldog kiegyensúlyozott párkapcsolatom van, nem hiányzik hogy bárki próbálkozzon (nem nagyon foglalkoztat mások lelkivilága, de inkább nem bántanék meg senkit)

B) nem jön be a lábfétis, sőt taszít...nagyon

C) nem jön be ha egy srác megalázkodik/szolgálni akar ez engem személy szerint undorít és teljesen lerombolja a férfiasság képét. Tudom izlés kérdése. (Nem ítélkezem elvégre a spenótot is van aki megeszi)

D) izléstelen és közönséges így indítani, számomra azt jelzi, hogy a pasi csak kangörcsös

Szóval, ha gyorsan ítélő lennék azt mondanám, hogy egy ferde hajlamú pali megzavar undorító dolgokat mond mert áll a farka és van olyan hülye, hogy pozitív vosszajelzést várjon mert volt mersze elmondani azt amit jó érzésű ember jól titkol. De mivel tisztában vagyok a szexualitás eltérő dimenzióival így nem robbantom a bennem fortyogó agresszióval vegyített örületbombát és igyekszem nem lerombolni az önbizalmát és összetörni a csontjait esetleg gázsprayel lefújni. Ha viszont az adott 2 perc után se tágít, hát akkor bajban lesz.

Nálam a következő a helyzet:

-Nagyon sok fétissel tudok azonosulni, nekem is van pár, de a lábfétis kifejezetten taszít! A szexben és általában párkapcsolatban vagy egyenrangúságra törekszem, vagy a férfi minimális dominanciája vonz. Nem tudok férfinak tekinteni olyat, akinek az a vágya, hogy megalázza magát.

-Ha egy férfi úgy szólítana le utcán, hogy egyből a szexuális preferenciáját helyezi előtérbe (bármi legyen is az, vonatkoztassunk el attól, hogy pont egy számomra taszító fétisről van szó), akkor úgy érezném, hogy egy szexuális tárggyá degradál. Pedig én ennél többre tartom magam! Van személyiségem, van eszem, van egy rakás pozitív tulajdonságom, és - mint mindenki - arra vágyom, hogy mindezeket értékeljék bennem. Ha egy ellenkező nemű kiemel egy tulajdonságot, ami NEKI fontos, az számomra azt jelzi, hogy csak saját magát tekinti fontosnak, és nem engem... nem én vágyom arra, hogy a lábam kényeztesse, hanem ő! És akkor hol is vagyok én?!

Szóval nekem nagyon visszatetsző lenne egy ilyen leszólítás! Amúgy sem vagyok utcán ismerkedős típus, de általában kulturáltan hárítom a közeledéseket... viszont ha valaki egy ilyen lábfej-kényeztetős dumával szólítana le, lehet, hogy a heréit kényeztetném a lábfejemmel... na jó, nem vagyok agresszív, de azért egyértelműsíteném, hogy szánalmasnak tartom és sértve érzem magam.

>ha így mosolyogva mondanám, lenne esélyem?

Nem, te szerencsétlen. Ez elsőre egészen ijesztően hat a nők 99%-ára, mert egy beteg állatnak tűnsz. Próbálj meg "normális" úton ismerkedni, és lassan rátérni a lábkényeztetésre, akár ismerkedés közben, de óvatosan. Van, aki imádná, van, aki egyáltalán nem, de az biztos, hogy egy ilyen témához kell először némi bizalom és intimitás.