Miért viselkedik így?

"De mivel én vagyok a nő nem fogom"

Helyes hozzáállás az lenne, hogy nem fogom mindig én keresni, legyen kölcsönös, tegyen ő is erőfeszítést. Ahogy fogalmaztál, az zavaróan hercegnős hozzáállás.

A kérdésre a válasz pedig, ez mindenképpen valamilyen vacillálás nála, mert ha érdeklődünk a másik iránt, akkor neten sem váltunk át távolságtartóba. Főleg úgy, hogy ennek éppen az ellentéte szokott gyakoribb lenni, mikor valaki telefonon/gépnél képes közvetlenebb és fesztelen lenni, míg élőben már elillan a beszédkészsége, zavarba jön vagy érdektelenül lapos társaság lesz. Nála viszont ez nincs, azt írod, hogy kedves (és gondolom magabiztos is) mikor élőben találkoztok.

Valami történt... vagy te tettél valamit, vagy ő gondolta meg magát, vagy befolyásolható a haverjai véleményével akik elvették tőled a kedvét, vagy idő közben felbukkant egy másik lány. Ez a négy lehetőség ami leginkább jellemző és így valószínű. Mivel nem mentél bele részletekbe, ezeken túl már csak hasra ütve tippelhetnénk.

27/F

Ha keresni akar, keres. Ha találkozni akartok, akkor találkoztok. Minden más csak kifogás.

Tapasztalatból mondom. "Életem szerelme" olyan típus volt, hogy ha én nem kerestem, akkor nem írt, nem hívott. Ha én ugráltam, akkor készségesen benne volt a találkában.

Nos, én nő vagyok. És nem futok olyan szekér után, ami nem vesz fel, csak ha könyörgöm, utána pedig letesz az út szélén.

Egy párkapcsolata a kölcsönösségről szól. Tehát ha én kerestem 10 alkalommal, akkor neki sem egy alkalommal kell jelentkeznie, hanem a dolgot előre vinni, randira hívni, stb. Kúró pajtásnak keressen mást, már bocsánat.

Én a helyedben elküldenék neki egy hasonló sms-t:

Nem tudom, hogy lehetőség vagy-e, vagy probléma.

A válaszától függően tudni fogod a választ a saját kérdésedre. Ha kitérő (a lehetőséget köszönöm, a problémát elutasítom... vagy hasonló...)

Fáj. Nehéz. De fogadd el.