Hogyan lehet megkülönböztetni az igazi szerelmet a hormonok okozta üres szexuális vonzalomtól?

Egyszer megismertem egy lányt. Ő már évek óta együtt élt a barátjával és idősebb is nálam. Nagyon szerelmes lettem belé. :) Egyfolytában ő járt a fejemben, azonban ez nekem nem járt semmilyen negatív érzéssel. Nem akartam, hogy elhagyja értem a barátját vagy bármilyen szerencsétlenség folytán kerülhessek közelebb hozzá, egyszerűen csak örültem, hogy ő létezik és boldog.

Egy üzletben dolgozott eladóként. Néha csak azért mentem be, hogy láthassam, de vigyáztam, hogy ne zavarjam meg semmiben sem. Ha tüsszentett, egyszerre nevettem rajta, aggódtam és nyúltam a zsebembe zsebkendőért. Véletlenül mindig volt nálam valami édesség, hogy kedveskedhessek neki. :)

Akkor lett egy kicsit kellemetlen a dolog, amikor elköltöztek. Sosem tudtam meg, hogy hová. Nem azért, mert nem vagyok kiváló nyomozó, hanem mert egyszerűen úgy éreztem, hogy illetlenség utána szaglásznom és tiszteltem annyira, hogy ne tegyem. Így hát csak reménykedhettem, hogy jól van és továbbra is boldog... Fura volt nem látni többé.

Huhh, ez elég nyálasra sikerült. A lényeg, hogy ameddig egy "szerelemben" gyakran megjelenik a féltékenykedés, birtoklási vágy és egyéb ronda emberi tulajdonságok, én azóta hiszem azt, hogy az igazi önzetlen szerelem színtiszta boldogság.

22/F