Mit csináljak? Hülyeség, vagy hallgassak az ösztönömre?

Kérdező, volt szerencsém (?) hasonlólányhoz mint te, és sejtem mi lehet a gond nálad.

Minden ember tud izgulni, aggódni egy randevú előtt. Nagyon sokunknál ez lenne a természetes és megszokott, eddig önmagában még nem lenne baj.

Azonban vannak emberek, akik az egyszerű izgulás helyett szó szerint pánikolni kezdenek, számukra ez az izgalom stresszes, feszélyezett és mint ilyen, rossz élménnyé válik. Lehet, hogy volt előtte több ismerkedésed is, ahol ez még nem jött elő nálad. Azonban akkor még egy másik szakaszát élted az életednek, bizonyos tapasztalataid akkor még nem voltak meg.

Gondolj bele, te már akkor feszengsz, még MIELŐTT találkoznátok. Erről nem biztos, hogy valóban a másik fél tehet, még ha nagyon is egyszerű és kézenfekvő lenne mindent rá hárítanod. Ha van még lezáratlan volt kapcsolatod aminek az emléke még kavarog benned, vagy ha ez az első ismerkedésed és tapasztalatlan vagy, Ha magadban, tudat alatt valójában nem is vágysz jelenleg ismerkedni, ha van valami elfojtott önértékelési gondod magaddal, stb.

Iszonyat sok okból lehet az ember kimondottan randevúk előtt stresszes.

A baj az, hogy szép lassan társítani fogod ezt a feszengést hozzá, onnantól pedig az életben senki meg nem győz arról, hogy az a fiú/férfi tehet róla.

Amúgy valószínűleg így fog festeni a fejedben a megoldás:

Hiába nem biztos, hogy tényleg ő lenne az eredeti kiváltó oka a feszültségnek, az kellemetlen izgulásodnak... Te csak azt fogod látni, ha nem találkoztok, akkor nyugodt vagy, nincs miért izgulnod, hiszen nem is teszed ki magad stresszes helyzetnek ahol akár csak esélyed is lenne izgulni.

Nagyon hamar rá fogod magad így szoktatni, hogy minden problémád így kezeld.

Ha aggódsz, ha félelmeid lesznek, minden racionális ok nélkül menekülni fogsz.