Nyári kaland. Ti, hogy tettétek túl magatokat rajta? (Többi lent)

Külföldi nyaralás keretén belül megismerkedtem a helyi adonisszal, egész héten udvarolt, izzott a tekintete mikor rám nézett, én már azt sem tudtam, hogy fiú vagyok e vagy lány, annyira kész voltam tőle...ráolvadtam a bárszékre ahányszor csak rám nézett...

Utolsó nap buli után elhívott sétálni...hát mondanom sem kell, hogy mikor kettesben maradtunk nem nagyon maradtak már szavak, egymásnak estünk...és ott a tengerparton szeretkeztünk egy csodálatosat...majd utána órákig beszélgettünk, végül "hazakísért" a szállodához, ahol laktam. Csókkal váltunk el, és azzal a mélyreható tekintettel...egész éjjel vele álmodtam, és másnap tudatosult bennem, hogy előbb indul a busz haza, mint ahogy ő dolgozni kezd, hogy igazából nem is tudok róla semmit csak a keresztnevét, nem tudom, hogyan kereshetném meg a neten...és, hogy lehet (inkább valószínű), hogy soha többé nem fogom látni az életben...és ez fáj, baromira fáj...:( Próbálok visszarázódni a hétköznapi körforgásba, de valahogy mindig ő jár a fejemben, mindig hozzávezetnek a gondolataim...:(

Van valami ötletetek arra, hogyan verhetném ki a fejemből?

(volt már hasonló nyári kalandom, de ez messze több volt, mint az eddigiek)

26/N