Miért látok mindenkit barátságtalannak?

ezt rendesen kifejtetted :D

Mert az emberek nagy része barátságtalan. Főleg Magyarországon. Én Szerbiában élek, ahol az életszínvonal még lejjebb van, ennek ellenére itt sokkal kedvesebbek, pozitívabbak, barátságosabbak az emberek.

jah ezt tényleg nagyon kifejtetted. De úgy általánosságba én is így vagyok ezzel. Állandóan harcolok a világgal. Mindenkibe csak az ellenséget látom. Utána meg csodálkozok hogy senki nem vesz észre, és nincsenek barátaim. : /

én azt látom, hogy az emberek barátságosak a barátaikkal, de másokkal csak nagyon ritkán.

Én nyitott vagyok és elég könnyen ismerkedem. De ha én nem mosolygok rá valakire és nem kérdezek meg tőle valamit, akkor szerintem én hozzám az életbe oda nem jönnének, pedig már olyan pozitiv vagyok, hogy ennél jobban már csak ha szednék valamit akkor lehetnék pozitivabb. És sokszor akikkel igy megismerkedtem, nagyon jó barátságba keveredtem, tehát érdemes lenne ismerkedni. Pl. nyaraláson én megszolitom ha van hasonló koru társaság, hogy honnan jöttetek stb. és már igy olyan jó barátok lettünk hogy engem is többször vendégül láttak és én hozzám is bármikor jöhetnek. Az ország másik végében lakunk általában és szerintem jó dolog. De volt már olyan szitum is hogy elmagyarázta magáról, hogy ő nem ismerkedik és hogy akkora nagy ember, akkor mondtam neki elnézést a zavarásért, de érdekes volt mert 1-2 nap után kereste a társaságomat, csak annyira benne volt ez a felesleges bezártság, hogy nem mert ismerkedni.

Mert az emberek nagy része barátságtalan és át néznek egymáson. Aki eredetileg kedves, nyitott az is ilyen hasonló lesz egy idő után az ő hatásukra.

Mit kell ezen kifejteni? Fancsali, savanyú ábrázatú emberek tekintetében szerintem is dobogós ország vagyunk. De így legalább, az a pár mosolygós szinte kiragyog a tömegből... :-)