Nagyon boldog vagyok. Hogy hivjam el randira?

Nekem nagyon sokmindent sikerül megértenem, de az nem azt jelenti, hogy igazat adok neked.

Azt egy szóval sem mondtam, hogy a boldogság magától értetődő, természetes alapállapot. Egy gyereknél még jó esetben igen, de egy felnőttnél már komolyan tenni kell érte, nap mint nap.

Olyan nincs, hogy felesleges boldognak lenni, felesleges örülni. Az ember élete a pillanatokból, az órákból adódik össze, és egyáltalán nem mindegy, hogy érezzük magunkat bármelyik pillanatban. Már ha számít nekünk az életünk; hogy hogy éljük le.

Az, hogy kit mi tesz boldoggá, választás kérdése. Ha már azt sikernek könyvelem el, hogy találtam valakit, aki igazán tetszik: ez szerintem nagyon jó hozzáállás. Lehet, hogy lesz belőle valami, lehet, hogy nem. De találtam valakit, ez a valaki még szóba is áll velem. Miért ne örülhetnék ennek? Majd csak annak örülhetek, ha eljön velem randizni? De hát az sem jelent még semmit.. vagy majd ha lefekszik velem? de hiszen még azután is elhagyhat? esetleg ha összeházasodunk? de mi lesz, ha mondjuk megcsal a szomszéddal? vagy megőrül, meghal, kómába esik?

és ha esetleg nem lehet gyerekünk? vagy a gyerekünknek nem lehet gyereke?

mikor lehetek végre boldog?

A boldogság szélsőséges esetek kivételével nem attól kellene, hogy függjön, hogy mi történik velünk. Attól függ, hogy hogy értékeljük, és értékeljük-e azokat az eseményeket, amik velünk történnek, tudunk-e örülni annak, amink van. Hogy tudunk járni, beszélni, egészségesek vagyunk, van fedél a fejünk fölött, esetleg észrevett minket egy ellenkező nemű, vonzó egyén.

A nyelvészeti felvetésedre: nagyon sokmindenre van szavunk, nem csak a nem maguktól értetődő dolgokra. például az ég meg a föld is mindig ott van, mégis van rá szavunk. Arra, ami van, akkor is, ha mindig ott van, van szavunk. A nyelvekben arra nincs szó, ami nincs ott, vagy nem tudnak róla, nem veszik észre, vagy adott pillanatban nem létezik, és el sem tudják képzelni, vagy nincsenek róla emlékek.

"Miért ne örülhetnék ennek?"

Újabb fogalomzavar, valaminek örülsz vagy pedig boldog vagy nem egyenértékü. Én már annak is örülök ha a szomszédom épp nem veri az asszonyt, de ettől még boldog nem leszek.

Az az elképzelésed pedig mely szerint teljesen normális hogy mikor találok egy nekem tetsző nőt akkor én boldog leszek egy butaság. Én és megkockáztatom más férfitársam naponta százszor lehetne boldog, nem kell mást tennie csak bekapcsolni a televiziót, az internetet vagy nyitott szemmel járkálni az utcán. Boldog nem attól leszek hogy távolról nézegethetem, hanem attól ha ez a kapcsolat beteljesedik.

Aki már a távolról nézegetéstől boldog annak az igényei nem valami nagyok. Ahogy ezt már leirtam az első hozzászólásomban.

Jól van, ne legyél boldog, rendben van.

A lényeg, hogy ha más boldog, azt legalább ne vond kétségbe, és ne igénytelenezd le, ne szólj be neki, hogyha boldog mer lenni. Hagy legyen boldog legalább más, ha már így alakult, hogy neked a világ nem teljesíti a feltételeidet.

Remélem, ennyi még megoldható!

És ha emiatt le kell nézned a másikat, akkor próbáld meg magadban tartani legközelebb. Csak emberbaráti szeretetből, már ha ez még belefér, és nem igénytelen dolog ez is.