Lányok! Mit tennétek, ha teherbe esnétek egy olyan pasitól, akivel még nincs a kapcsolatotok olyan szinten?

Mindenképpen megtartanám (nálam az abortusz nyomós indok nélkül gyilkosságnak számít), vele közölném, hogy tudjon róla, de nem kérnék tőle semmit...

Eldönthetné, mennyire akar részt venni a gyerek életében.

Nem értem a kérdést.

Ha még nincs a kapcsolatunk olyan szinten, akkor hogy a fenébe eshetnék tőle teherbe?

"09:36 : Honnan lenne pénzed ehhez?"

Mondjuk nem vagyok tizenéves, és dolgozom...

Nekünk anno még levetítették a "Néma sikolyt" 14 évesen osztályfőnöki órán, akkor fogadtam meg, hogy soha nem fogom elvetetni a gyermekemet...

Aztán a sors iróniája, hogy természetesen úton 99%, hogy nem lehet gyerekem, és perpill stabil házasságban élek, így a kérdés fiktív számomra. De tudom, milyen érzés az, amikor ott ülsz meddőségi vizsgálatra várva, egy helyiségben olyan abortuszra váró tizenévesekkel, akik nem védekezés mellett estek teherbe, hanem az abortuszt fogamzásgátló módszernek tekintik.

Azt vallom, elsődleges a védekezés! Tudom, ilyenkor is van is, hogy becsúszik... De hidd el, az abortuszok döntő része felelőtlen szexuális életből lesz.

El tudom fogadni az abortuszt, ha a baba erőszakból születne (bár akkor is van esemény utáni tabira lehetőség), illetve akkor is, ha a baba olyan betegséggel születne (és előre kiszűrnék), amivel az ő életét tenné tönkre, aki bevállalná. Tehát nem mondom, hogy mindig, mindenáron. Vagy van, aki védekezés mellett esik teherbe, és a gyerek tényleg nyomorogna...

De akkor is örökbe lehet adni... nem az abortusz az egyetlen megoldás!

Tehát én fenntartom: ha alkalmi is lenne a szexkapcsolat, és védekezés mellett mégis becsúszna, én nem tudnám megölni... És jöhet bárki azzal, hogy az még csak egy sejt... a lányomnak láttam az ultrahangon anno: 7-8 hetesen már dobog a szív. Én nem tudnék lelkileg egy abortuszt feldolgozni.

Viszont emellett a férfit nem kényszeríteném semmire.