Mi vitt rá benneteket hogy egy társkereső oldalon keressetek magatoknak párt?

Nem párt kerestem, hanem szexpartnert. Az vitt rá, hogy így egyszerűbb és hatékonyabb.

Én ha beszélgettem valakivel, lehetőleg már aznapra megbeszéltem vele egy randit. Aki lemondta és/vagy jött mindenféle kifogásokkal, hogy előtte emailezzünk, az jó eséllyel kamu, arra játszik, hogy ha már hetek óta leveleztetek, utána talán elnézed neki, hogy kicsit ferdített. Az azonnali találka segít ezt kiszűrni.

Én nem vagyok az a bulizós típus, jó régebben azért eljártam, de most már szinte sehova nem járok a munkahelyemen kívül meg időnként benézek 2-3 haveromhoz és ennyi.

Egyik haverom sem az a bulizós fajta, sőt nála egy buli abból áll hogy beülünk a gép elé vagy xboxozunk és közbe sörözünk pár haverjával, de ez az unalmasabb része engem ez a kockulásos életmód már nem köt le, igaz haverom jobban is néz ki mint én de ő nem is keres párt magának.

A másik haverommal elszoktunk járni társaságba egy kis airsoftozás vagy sima bográcsozás, kerti buli meg minden de az sem olyan jó társkeresés céljából.

A harmadik haverommal meg csak maszekolunk inkább, szerelés stb....

Engem a bulik nem kötnek le úgy igazán, a tömeget sem bírom, önbizalomhiányom is van, rossz ez így.

Én vég elkeseredésembe még nyár elején regisztráltam fel egy társkeresőre mert bántott a tudat hogy 21 évesen még nincs barátnőm, és eddig is csak 3 volt abból 1 volt a legkomolyabb de rövid volt, a másik kettő komolytalan volt inkább csak barátság némi csókkal és ennyi.

Amikor regisztráltam egy társkeresőre, gondoltam hogy hagyom a környékemen lévőket és picit távolabb keresgélek innen hogy bekerüljek egy új környezetbe, mert itt helyben sok baráti társaság van és mindegyikbe ismerek 1-2 embert tehát nem olyan kicsi az ismeretségi köröm, csak a nagy része az a balhézós társaság abból meg én nem kérem és ott a csajok sem normálisak igazán.

A társkeresőn sok lányra ráírtam de egyiktől sem kaptam vissza értelmes választ sőt egyáltalán nem.

Egy nálam 1 évvel idősebb lány visszaírt nekem hogy szimpatikusnak talál és vegyük fel a kapcsolatot.

Elkezdtünk beszélgetni nagyon jól kijöttünk, utána már telefonálás is ment csak mert ő sokszor ingyen tudott hívni az apja telefonjáról így ment a telefonálás bőven.

Aztán jöttek a találkozók mivel csak 30 km volt köztünk a táv, eszméletlen jó volt az első találkozó, egyre komolyabban ki ismertük egymást. Bár picit csalódott bennem mert ugye hát a külsőm nem éppen nyerő, persze látott rólam képeket de a valóságban másmilyen voltam, kövérebb is meg csúnyább, de azért kitettem magamért,

és elfogadott engem olyannak amilyen vagyok.

Nem jöttünk össze mert inkább barátok lettünk, de ő segített nekem abba hogy picit megváltozzak, bekerültem az ő baráti társaságába akik szintén nem azok a bulizós, piázós banda de minden hétvégén volt meg van elfoglaltságom, tehát nem ülök már otthon. És akkor ugye összehozott az egyik csinos barátnőjével aki egy olyan csaj aki nálam az ideált jelenti, alacsony, picit vékony de azért van mit fogni rajta, kedves, életvidám, mosolygós, komoly is de egyben humoros csaj, olyan mint én szinte. Vele össze is jöttem, mert nagyon egymásra találtunk és szeretem őt, és pont karácsonykor leszünk együtt 3 hónapja :)

Én a társkeresőn keresztül találtam rá arra a társaságra ahol nekem helyem van, és a páromra is ott találtam rá. Plusz a csajjal akivel megismerkedtem vele is nagyon jó barátok vagyunk és én is segítettem neki a társkeresésben mert nem csúnya lány, dögös, jól néz ki, és összehoztam egy munkatársammal aki 3 hónapja kezdett nálunk és ő is az a magányos farkas volt mint én.

Hát, egyrészt nem nézek ki hűdejó pasinak, azt mondják átlagos vagyok, önbizalmam sincs ennyi amennyi kellene, meg bulikba sosem jártam, vagy ha voltam is nem ismerkedtem, mert feszült voltam, ideges (utálom a nagy tömeget). Baráti társaságom meg szintén inkább olyan hogy együtt leülünk meginni egy sört és kész.

Meg elég otthonülős vagyok, nem tudom annyira irányítani a beszélgetéseket (bár néha engem zavar mekkora ziccert hagyok ki).

Meg amúgy ja, leginkább az hogy egyszerű, feldobsz pár képet, aztán a seggeden ülve próbálkozol. Nem kell az ágyból se kikelni hozzá. főleg ha csaj vagy, akkor csak válogatnod kell.

Amúgy én úgy vagyok, kell pár levélváltás, de max 1 héten belül illik találkozni. Addig kicsit megismerem az illetőt. De tényleg aki pár nap után nem mondja rá hogy oké, tali azzal nem érdemes foglalkozni.

Hát én egy további esélyként regeltem. A társkereső nem egy olyan dolog hogy belépsz megnézed ki tetszik, ráírsz, randi, ok

az a legfőbb probléma hogy csak képek vannak, manapság senki nem ír bemutatkozást, csak nehezen akarnak találkozni, ha valaki tetszik is nem biztos h élőben is tetszene, hisz a magassága, a hangja, a stílusa még ott van... (meg mikori a kép, már nem úgy nézki, haja, bőre stb) szóval ez inkább olyan keresgélés ismerkedés.

Ha senkihez nem fűzöl egyből túl nagy reményeket akkor nem okoz csalódást. Mindent csak sorjában. Rá írsz/rád ír csak beszélgettek mizu (engem nagyon zavar h eddig kivétel nélkül minden csajnak az volt az első kérdése, h mit dolgozok, mintha csak ez érdekelné őket.......nagyon gáz) aztán a találka, ha az is jól sikerül, lehet egy randi, ha az is ok folytatódhat a dolog.

Első találkozásra a legjobb olyan helyet választani ami nem kötelez időben. Bármikor ott tudod hagyni ha szar. Ennek egy rövid kis 20p-es beszélgetés séta elég. Nem szeretem a beülős helyeket, mindig a "ki fizet", mármint persze mindig én, de mi van ha nem tetszik a csaj és odarendel egy xezer forintos koktélt. Nem vagyok egy anyagias típus, de a probléma ott van h a társkeresőzés nem egy emberre irányul hanem ott több mindenkit ismersz meg és egyszerűen nincs szándékában az embernek mindenki után fizetni (mint egy szolgáltatás, beszélgetsz, fizetsz) sokkal meghittebb egy séta egy parkban v belvárosban. Aztán a randin már bármi lehet az már nem számít annyira, de ott sem szabad túlzásokba esni, hisz nem megvenni akarom a csajt...

Szóval ha minden oks és élőben is szimpatikus az illető akkor már csak a szokásos dolgok vannak hátra...

Egyébként bulizós vagyok, sok ismerősöm van, szeretek ismerkedni, szeretnek a lányok. Szóval nincs okom panaszra mégis regeltem, mert ott bárkit megismerhetek nem csak az ismerősöm ismerősét, vagy egy helybélit. És ez benne a jó.

Hogy sikeres volt e. Hát nem tudom értékelni... Az exemmel társkeresőn jöttem össze de már előtte találkoztunk egyszer szóval segített. Most is épp beszélgetek egy csajszival még nem tudom mi lesz, vele is találkoztam már egyszer, viszont őt nem ismertem előtte. De sokra ráírtam mire egy legalább válasszal méltatott. Nagyon sok türelem kell hozzá, sok lány csak azért regel h növelje az önbizalmát és ez elviszi az egészet más irányba. A srácok szinte csak a legjobb képeket nézik, azok viszont nem írnak vissza, a csajok csalódottak, hogy miért nem kapnak üziket (jó pasiktól is) és így arra megy ki a játék hogy minél jobb dögösebb szexysebb képet rakjanak ki magukról... na és ebben a sűrű sütét dzsungelben kell megtalálni azt aki frissen regelt vagy csak ritkán van fenn. A társkereső szüzeket, mert ők tényleg azért vannak fenn mert keresnek egy társat, valakit akivel ellehetnek... a többi az vagy vadász, vagy úgy befásult h már az előtt eltemeti az egészet h találkoztok.

Csajok esetén meg az egyik legveszélyesebbek a potya pnuci vadászok. Ők azok a srácok akik dögösek ellenállhatatlanok és szerények. Viszont csak a skalpokat gyűjtik és ezért cserébe lehazudják az eget is, szóval sok sikert a lányoknak akik azzal kezdik h mit dolgozol....

Ez így elég negatív lett, de érdemes regelni, én nagyon szeretem mert ha van nálad egy macséta és levágod a sok gazt, egyszer csak kijutsz a tisztásra, ahol biztos hogy vár rád egy virág.

26/f

Nem vagyok bulizós, és szűk a társasági köröm, velük se mászkálok el igazán, és bármit próbáltam (kulturális körökbe elmászákltam, meg sportoltam ahol nagycsoportos edzések voltak) nem igazán alakult úgy, meg nehezen is ismerkedtem, úgyhogy mikor barátnőm kitalálta, hogy látott egy társkeresőn egy srácot és írna neki, hátha (majdnem 17 évesen egyikünknek se volt még barátja), akkor már úgy döntöttem hogy együtt regisztráljunk mert az úgy buli, nem gondoltuk túl komolyan, de úgy kb 3 sráccal levelezgettem, abból egy maradt meg akivel találkoztam is később, és már 3,5 hónapja vagyunk együtt. Én elég nehéz eset vagyok, neki meg kell az állandó kihívás úgyhogy eddig így jól passzolunk, élőben összefutva szerintem nem jöttünk volna össze. Kellett az, hogy kicsit megismerjen és aztán rájöjjön, hogy mondjuk megéri kitartani mellettem. :)

De volt ami nem így sült el, egy másik sráccal sokat leveleztem meg beszélgettem neten sokszor hajnalig, élőben viszont aztán azon az egy találkán nagyon nem ment a dolog, úgyhogy utána már neten se beszéltünk. De ez van, ilyen is kellett. Azért nem bánom hogy ezután a 2. ilyen netes randim jól sült el. :)

Szerintem csapj bele, veszteni max pár órát vesztesz az életedből ha nagyon vacak lesz a randi. Viszont ha egyszer bejön, akkor könnyen lehet jackpot is :D