Ha elkezdek egy lánnyal (28 vagyok) beszélgetni, ismerkedni és ha arra kerül a sor, hogy szinte be kell számolnod, hogy mid van, de nincs saját lakásod, akkor miért néz úgy rád szinte az összes, mintha Ufó lennél?

Ez ennyire alap. 25 éves koromig egyetemen tanultam. Azt 19 évesen kezdtem és 4+2 év (msc)volt a képzés. Vegyész vagyok és nettó 140 ért dolgozom. Ebből 50 et tudok jó eséllyel havonta félretenni. A többi elmegy kajára, lakbérre, utazás stb. Meg azért néha 1-1 ruhanemű is kell, saját mosógép, hűtő, porszívó, mikró stb. Mert semmit nem kaptam az albiban. 3 év meló után sikerült 1 milliót gyűjtenem, ami még nem elég, 2 őt akarok egy megfelelő kis használt autóhoz. Mert az sincsen nekem. Sajnos a szüleim szegények, édesapám korán meghalt és nem toltak semmit sem alám. Ennek ellenére szinte minden lány (nem cicababákkal ismerkedek) úgy néz rám, hogy elvárja a saját lakást, holott neki sincsen. Kétségbe vagyok esve, hogy csak velem ilyenek és nincs is rendes lány vagy más is tapasztal ilyeneket? 22+ lányokkal ismerkedek.