Túl válogatós lennék?

Előbb dobtam egy rendes, egyáltalán nem népszerű, átlagos kinézetű srácot. Nem volt meg a vonzás részemről, az a bizonyos szikra, erre elég hamar jöttem rá. Ez nem először fordul elő, sajnos, idén úgy harmadjára. A helyzet az, hogy eddig, akikkel tényleg össze is jöttem, mert részemről megvolt a vonzódás, azok mind ilyen szép és népszerű pasasok voltak, akik nem vertek át, hanem egyzerűen részükről nem működött eléggé a kémia. Nem vagyok éppen ronda, elég szépnek találom magam, olyan elfogadhatónak, de nem vagyok éppen "girlfriend material" (vékonyka vagyok és nem valami melles, de jó az alakom), és nyitott lennék arra, hogy fülig szerelmes legyek valakibe, aki ugyanezt érzi irántam is. Azt szeretném ha magától értetődő lenne, nem kellene esélyadás legyen nekik, meg ilyesmik. Hogy alig várjam, hogy megismerjem az illetőt és mindig kiváncsi legyek. De ha belegondolok, hogy eddig csak ilyen népszerű és szép (eltaláltam egy olyat is aki kívül-belül gyönyörű volt, de rájött, hogy nem jövök be neki, azt hiszem talán ő lett volna a számomra legtökéletesebb fiú, de ezt az ő részéről sajnos nem tudtam eröltetni), akkor eszembejut, hogy esetleg túl válogatós vagyok. Az egyszerű kinézetű, hétköznapi fiúk, akik talán tényleg rendesek, udvariasak és odaadóak, nem fognak meg, nem tudom miért. Legalábbis eddig nem volt olyan. Bármennyi esélyt adok nekik. Egyetlen egy olyan esetem volt, hogy szépfiút visszautasítottam - a pasi nagyon jól nézett ki, de számomra túl egyszerű volt, olyan felszínes ember. Na de a körülöttem lévők is észrevették, mennyire válogatok.... Nem szeretném ha azt gondolnák, hogy nálam minden a külsőre megy. Kezdem rossz személynek is tartani magam emiatt, de nem akarok egy eröltetett kapcsolatba belemenni, bármennyire is vagyok magányos.