Szerintetek ha nem sok embert ismerek és nem igazán vannak barátaim, akivel összejárnánk hogyan ismerkedhetnék meg valakivel?

El kell menni emberek közé, barátok szerezni, társaságot kialakítani, és hát így :-D

Értem a problémátokat, én is nagyon sokáig voltam magányos, de aztán ledobtam a szemérmességemet és ha valakivel akár neten beszélgettem, vagy csak futólag érintkeztünk, de érdekelt, akkor felhívtam és elhívtam beszélgetni valahova. Volt olyan, akit nem is láttam soha, csak tudtam, hogy létezik és a baráti társaságban mindig elkerüljük egymást. Felhívtam, találkoztunk, azóta az egyik legjobb barátom.

Így szépen lassan kikerültem a gödörből. Most sincs feltétlen olyan, hogy minden este X kocsmában ott ülünk tízen, de van mondjuk néhány tucat ember, akikkel nagyon szeretjük egymást és közülük néhány, akivel igazán közeli barátságom van és mindig számíthatunk egymásra.

És igen, közben lett barátnőm is és a mai napig találkozom új emberekkel, mert így tartom normálisnak.

Ha az ember akár párkapcsolatban, akár anélkül csak mereszti a potrohát és azon lamentál, hogy miért nincs neki társasága... hát ezért.

Epp valami hasonlot akartam en is kerdezni! :)

Utolso: de azert ezekhez kellettek jofej emberek is a kornyezetedben, akik hajlandoak voltak egy viszonylag ismeretlen sraccal talalkozni, baratkozni. Szerintem ez sajnos sokunknal nem lenne opcio...

24/f

Utolsó:

igen is meg nem is. Volt sok száz ember és közülük kb egy számjegyű, aki ilyen típusú nyitott ember volt. Logikusan következik, hogy sokszor koppansz, mire elérkezel egy megfelelő emberhez. Ez sajnos ezzel jár. Elég sokszor éreztem azt, hogy valakiknek ciki vagyok, vagy volt, hogy egy lánnyal találkoztam (nem is olyan rég) és egy óra beszélgetés után el akart menni. Hagytam menni, nem gond.

Rengeteg olyan közösségben is megfordultam, ahol aztán nem lett jövőm. Voltam egyetemi klubban hallgatóként és külsősként is, vallással kapcsolatos helyeken különböző felekezeteknél, legkülönbözőbb bulikban, baráti társaságokban, pillanatnyilag összeverődött emberek között.

Ezekből sokat lehet tanulni és néha 1-1 emberrel lehet valamit kezdeni, akit itt ismertél meg.

És volt olyan is, amikor egy kvázi baráttal kerültem kellemetlen helyzetbe, mert kiderült, hogy adott dologban gázul viselkedtem, vagy legalábbis nem megfelelő módon. Ezekből sokat lehet tanulni, mert meg lehet ismerni sok dolgot, amit elvárnak emberek, de nem beszélnek róla.

Szóval onnan indultam, hogy egy nyitott, de gyerekes és a világban járatlan ember voltam, aki nagyon magányos volt és szépen lassan eltanultam dolgokat, nem haboztam akár teljesen ismeretlen társaságban megjelenni, bemutatkozni, beszélgetni azzal, akivel lehetett és idővel a sok-sok emberből lett néhány, akivel egy életre, de legalábbis évekre szóló barátságot kötöttem.

Ennyi.

meglepően messzire lehet jutni azzal, ha túllépsz az olyan dolgokon, mint "egyedül nem megyek el társaságba vagy koncertre"; "ijesztő és gáz odalépni egy hozzám túl szép lányhoz/túl helyes fiúhoz azzal, hogy bemutatkoznék", stb.

Tipikus pl, hogy ki-ki a nála "alacsonyabb szinten" lévő emberekkel nem beszél, mert ők >olyan hülyék és furák<, a magasabb kasztbeliekkel meg nem mer csak úgy bratyizni. Pedig lehet, hogy azok, akiket hülyének nézel elsőre, remek emberek, vagy van köztük remek ember és akik számodra célt jelenthetnek, valójában könnyen behódolnak egy céltudatos fellépésnek.