Miért nem vagyok képes kitölteni semmivel sem azt az űrt, amit egy barátnő hiánya okoz?

Tudom gáz, de huszonéves vagyok és émg sosem volt barátnőm, de egyébként egész sokáig kb. 20-21 éves koromig nem is zavart, hogy nincs nőm, nem vágytam úgy különösebben lányra, jól megvoltam egyedül, viszont akkor történt valami bennemm és azóta nem vagyok már boldog egyedül, minden egyes nap arról álmodozom, hogy egy lányt megölelek, megcsókolok, hogy van egy lány, akivel jól el tudok hülyülni, hogy egyszerre vagyunk egymás legjobb barátai és egymás szerelmei. Közben elkezdtem csajozgatni is, de igazából csak csalódnom kellett a mai lányokban. Sokszor bántottak, kigúnyoltak, mert nem vagyok a média által hirdetett tipikus helyes, jó pasi kategória és a divatot sem követem, nem is tudom anyagilag megtenni. Egyszerű srác vagyok, nem helyes, de olyan lányt, akivel kölcsönös lenne a vonzalom sehol és sehogy sem találtam és tényleg rossz ez így, mert hiába csinálok bármit is, mindig erre vágyom és előjön úgyis a vágyam, az, amire igazán vágyom az életemben. Egy normális, kedves, bájos, aranyos, számomra vonzó lány, akit a karjaimban tarthatnék végre.