Igazabol olyan furan erzem magam mert ugy erzem, higy senkinek se kellek es csak azt latom h mindenki boldog valakivel en meg egyedul vagyok es ez rosszul erint?

hát én 17 vagyok, és én is ugyanígy érzek, nekem is vannak barátaim, csak néha olyan jó lenne egy barát, nekem is hiányzik, az hogy valaki tényleg igazán szeressen. mondjuk én már tetszettem több fiúnak is, csak hát ők meg nekem nem. mondjuk az egyik volt otársam óvoda óta szerelmes volt bellém (remélem már nem), vagy volt olyan, aki facen kérdezte meg, hogy nem-e járnék-e vele, most erre mit mondjak, persze hogy nem, mondjuk ő is otársam volt általánosban, de ezt 9. végén kérdezte meg, egy év alatt alapból szerintem sokat változtunk, meg annyira jóban sose voltunk, meg ha már valaki facen kérdi meg, az már régen rossz, főleg, úgy hogy egy faluban lakunk. meg volt egy harmadik fiú, aki buszon bámult, de úgy voltam vele, hogy nem engem néz, de miután bejelölt és megbökött facen már biztos volt, visszajeöltem, meg vissza is böktem, aztán rámírt, hogy szia. mivel barátnője volt, így nem válaszoltam neki, lehet bunkóság volt, de ha barátnője van, akk szerintem ne beszélgessen olyan ismeretlen lánnyal, akit előtt bámult a buszon. 3 emmbernek tuti, hogy tetszettem, de hiába, ha ők nekem nem, sőt ők a teljességgel kizárt kategória. hát reménykedjünk, hogy majd megtaláljuk az igazit, mondjuk nekem van aki tetszik, dehát az egy szép álom. hát sok sikert neked, és hidd el nem csak te vagy egyedül a Földön aki nagyon egyedül érzi magát, plusz szeretett hiányos

nem vagy egyedül :D