Ugye milyen érdekes, hogy olyan sok bájos, aranyos lány van, mégis úgy megyek el mellettük, hogy kb. észre sem veszem őket vagy, ha valakivel szemezünk is, akkor sem lesz semmi? Másnál is így szokott ez lenni?

Minden nap látok nem is egy lányt, akiben meg fog valami, egy bájos arc vagy a szemezés utáni félénksége, például szemezünk és aztán hirtelen mintha zavarban lenne lefelé néz a lány vagy, hogy a bátrabb lányok feltűnőbben néznek például buszon és még rólam is beszélgetnek, de mégsem találkozunk soha többet, nem lesz semmi sem köztünk, mert én nekem semmi önbizalmam, rondának tartom magam, aki nem szeretne beégni sok ember előtt és amúgy sem tudnék laza lenni, ha leszólítanék egy lányt. Ma is láttam több lányt is, az egyiknek olyan szép haja volt, a másik olyan kis aranyos volt, kedvem lett vlna csak úgy megölelni, a harmadiknak elbűvölő hangja volt. Én meg némán , elbújva, magamba gubózva, csendben nézem őket, lehetőleg úgy, hogy senki sem lássa, nagy félénken és elképzelem, hogy milyen jó lenne egy ilyen lányt magamhoz közel érezni, átölelni, megcsókolni, szeretkezni vele. Aztán hirtelen beugrik, hogy én nem vagyok egy jó pasi, úgysem lenne esélyem nála stb. és így megy ez szinte minden egyes nap.