Miért nem tudok a lányokkal még haveri kapcsolatot sem kiépíteni, ha jó pasi lennék, akkor könnyebb lenne vagy a külsőnek semmi köze ehhez?

"szándékosan kerülöm a lányokat"

így elég nehéz lesz velük haverkodni. :D legelőször is ne félj annyira tőlük, nem harapják le a fejed. a többi fiúhaverod közül biztos van valamelyiknek lány haverja, azoknál kezdeményezz beszélgetést. nem kell rájuk nyomulni vagy ilyesmi, csak beszélgetni. előbb-utóbb megtanulod, hogy mit kell mondani és onnantól egyszerűbb lesz az út a barátnőig is.

amúgy meg a fiúknál nem is annyira a rondaság a lényeg, inkább az ápoltság. más szóval ne vedd fel kétszer egymás után ugyanazt a pólót, használj dezodort és öltözködj ízlésesen. onnantól nem lehet nagy gond.

Szerintem akkor sem menne. Én kb egy 10 es skálán 8 asnak modom magam, és külsősök is elésmertek, eddzek, egészségesen élek, magasság, szabályosa arc, drága ruhák izmok, ami kell minden megvan, mégsem megy a dolog. Egyszerüen leblokkolok.

Nem hinném,ha te is átváltoznál ilyenné, én sem voltam mindig ilyen régen kis nyomi kuketta későnérős srác voltam, de mára egy teljesen más emberrá vátloztam, elégedett vagyok, de mégis lélekben kevésnek érzem magam erre.

Tényleg minden milliméteremben jobb lettem mint 10 évvel ezelőtt ,rengeteg munka van ez mögött, el is ismertek, de ettől függeltenül még mingid képtelen vagyok hinni benne,hogy akárki is engem akarna, szerethetne valaha is. PEdig nők mindig is rendesek voltak hozzáállásban velem, mosolyogtak rám, volt olyan aki le is szólított, és mégsem tudtam partner lenni velük.

Szóval arról van szó,hogy a mult árnyéka befeketíti az elmédet, nem bírsz szabadulni a régi megaláztatásoktól, nem bírsz az emlékek ketrecéből kitörni. Ha épp egy jobb pillanatod van, akkor is ak övetkező percben jön egy tolakodó gondolat, egy régi rossz élethelyzet bevillan, és máris ismét nullának érzem magam. EZek a régi emlékek nem nőkkel kapcsoaltosak, sose utasított el senki, csak olyan kiközösített voltam ,mint a többi későnérős típusú ember általában, olyan fekete bárány / fehér holló amelyik jobban tetszik kategoria.

Ez egy idő után rossz beidegződést produkál, illetve nem szoktam rá a társas kommmunikációhoz főleg a nőkkel nem és ez miatt tele vagyok gátlásokkal ,életidegennek, stresszesnek, nem kívánatosnak érzem azokat a szituációkat, amikor a "gyerek állj ki, és mutatsd meg mit tudsz" kell hogy legyen, főleg nővel szemben.

Pedig nagyon vágyom rá,hogy igai férfi legyek, és boldoggá tegyek egy kicsi nőt. De nem megy.

Legalább annyira nehezen veszem rá magam, mintha egy pöcegödörnyi szartengerbe kéne teljesen elmerülve búvárkodnom, hogy felszínre kotorásszak egy gyémántgyűrűt.

Utolsó. Ez nagyon kemény, szinte velem is ugyan ez van:D

Nem hittem volna hogy van rajtam kívül valaki akinek hasonló a problémája. Mondjuk én nem voltam későn érő, csak régebben egyáltalán nem voltam népszerű.