Hiába vagyok jóképű, az örök negativitás fogságából nem jutok ki?

Azt mondják, helyes vagyok, jóképű stb. De ez hülyeség, h akkor már azt csinálok amit akarok. 1 lány van akit szeretek, akivel el tudnám képzelni, de neki jól működő kapcsolata van.:/ Így hát ezt megszívtam, és ezért folyton negatív pesszimista és életunt vagyok. Egyfajta ürességet érzek. Telik múlik az idő, és nekem nincs senkim, nincs kedvem kimozdulni se semmi, még mindig ő jár a fejemben, másokat észre sem veszek. Ismerőrösök csodálkozva kérdezik, hh nincs barátnőd? és társai. Hogy tudnék továbblépni, ha nem akarok 1 lányt se kihasználni h ha nincs ló jó a szamár is alapon, mert ilyenek vannak, de az nem tartana sokáig... De ez akkor is tarthatatlan Olyan szar így az élet.