Szerintetek lehetek ezek ellenére is valaha boldog csúnya fiúként, csúnya barátnővel? Valakinek sikerült már beletörődnie ebbe és csúnya barátnővel bodlog életet élnie?

Mindig is tisztában voltam vele, hogy én bizoy nem vagyok egy helyes srác, ráadásul még csak nem is tartozom a hangos, nagy menő alfahímek táborához, inkább csendes, visszahúzód srác voltam, bár nagyrészt annak is köszönhető, hogy értéktelen ronda külsőmet próbáltam a csendes, visszahúzódó magatartással elrejteni.

Nagyon sokáig úgy éltem az éveimet, hogy nekem sosem lesz barátnőm, ám fura mód nem rég összeismerkedtem egy lánnyal, akivel már több randin is túl vagyunk és úgy néz ki őt mintha nem zavarná, hogy nem vagyok jó pasi külsőre, bár valószínűleg az is erősen szerepet játszik ebben, hogy ő magas is olyan lány, akiért nem állnak sorban a pasik, azaz külsőre nem egy vonzó, szép lányról van szó. Sajnos nekem sem vonzó, de én igyekeztem esélyt adni és reméltem, hogy idővel majd beleszeretek, de egyre inkább úgy érzem, hogy hiába fogad el ő így engemet, csúnya fiúként is, nem tudok hozzá testileg vonzódni és emiatt folyton más lányokat nézek meg és szép, vonzó barátnőre vágyom továbbra is. Úgy látszik én is egy felszínes szörnyeget vagyok, pedig mindig is elítéltem azt, hogy valakit a külseje alapján ítéljünk meg. Míg mások gúnyolták a csúnya embereket én sosem tudtam nevetni ezen, persze azért is, mert magam is átérzem milyen csúnya embernek lennei, úgy, hogy a másik nem körében egyáltalán nem vagy vonzó. Szörnyű így élni, ezért is örültem, hogy végre van egy lány, aki elfogad engem és nem undorodik vagy nézi az óráját mikor lesz már vége ennek a randinak és mehet végre haza aztán vadászhat egy igazi jó pasira és nem egy ilyen ronda sráccal égeti magát a városban mások előtt. Erre most én is ilyen rossz emberne érzem magam, aki csak a külső alapján válogat, bűntudatom van és tényleg bánt belül ez, de nem szeretném megbántani ezt a lányt, hiszen legalább már tudom, hogy van, aki így is eltudna fogadni, hogy nem vagyok egy magas, izmos, jóképű, pénzes hapsi. Sokáig azt hittem minden lánynak csak a külső számít, de mikor mondta, hogy találkozhatnánk máskor is első randi után, akkor végre boldogabb lettem és főleg hálából is szeretnék vele összejönni, másrészt nincs szívem megmondnai neki, hogy sajnálom, de nem tudlak kívánni testileg, nem vagy az esetem csak barátok lehetnénk. Tudom, hogy mindig szép lányokat fogok mellette megnézni, de mivel nekem nincs értelme szép lányoknál próbálkoznom, hiszen melyik szép lány akarna egy tőle rondább emberrel járni, így kénytelen leszek hozzászokni, hogy csak olyan barátnőm lehet, aki szintén nem vonzó jelenség külsőre. Ma is néztem a párokat és láttam, hogy a helyes srácok, helyes lánnyal voltak, a csúnya srácok meg csúnyácska lánnyal. Ez a természet rendje, bár el tudnám fogadni és ne vonzódnék a szép lányokhoz! Utálom, hogy én is egy felszínes szörny vagyok, pont olyan, amit mindig is elítéltem. :(