Hogyan kérdezzem meg tőle hogy járunk? 14F ő is szerelmes és énis de égő lenne az égő lenne hogy "járunk"

Javaslom előbb nőj fel. Utána sem lesz könnyebb, de legalább akkor már lehet közöd a szerelemhez, most maximum szexuális vágyat érezhetsz. Nem fogom megmondani, hogy meddig lehet ezzel elmenni, nem véletlenül 14 év a beleegyezési korhatár, de nagyon fontos, hogy ezt szem előtt tartsd. Azzal minimalizálni tudod a jövőbeni érzelmi sérüléseket, mert ha most összekevered nem most, hanem felnőtt korodban fog visszaütni, akár egy valódi párkapcsolat kialakításában is hátráltathat.

Mondanám, hogy kérd ki az iskolapszichológus véleményét, pont ilyesmik miatt van... de a legtöbb iskolában nem dolgoznak pszichológusok.

Yingvi, sztem egy aberrĂĄlt. iskolapsziholĂłgushoz menj,de nem minden iskolĂĄban van. atttyaĂşristen! elĂľbb nĂľlj fel... ja,okĂŠ,most akkor inkĂĄbb megmondom a csajnak,h bocs,de elĂľbb felnĂśvĂśk. Sztem fingja nincs mi az a kamaszkori szerelem. nehezen ĂŠpĂ­t ki kapcsolatokat, fosik a vĂĄktozĂĄsoktĂłl.,

nade: sztem kĂŠrdezd Ă­gy, ez most hĂ­vatalos? De azt is kĂŠrdezheted,h jjĂĄrunk, persze viccesen. vagy,te is komolyan gondolod velem? vagy,csak nekem jĂśssz be kurvĂĄra,vagy ĂŠn is neked,ĂŠs jĂĄrunk?

az előttem szólóknak írom: Ne bántsátok már! 17 évesen is lehet vki szerelmes, 6 évesen is, meg 96 évesen is.

a kérdezőnek pedig: Minek kérded meg? Teljesen felesleges. Nem kell ennyire konokul ragaszkodni az ilyen buta szabályokhoz. Legyél laza, Érezd jól magad vele, amíg tart, és kész.

Jaja! A titok nyitja: nem kell megkérdezni! :) Sétáltok, megfogod a kezét, sétáltok tovább. Ha közel érzed magadhoz, akkor megállsz, magad felé fordítod és megcsókolod. Ezután örültök egymásnak. Miután kicsókoloztátok magatokat, megkérdezed: Most akkor járunk, vagy mi? Ezután nevettek. Ennyi. :)))

A közben érzett izgalom meg életed végéig a legszebb emlékeid közé fog tartozni. :)

:-) Érzelmi szárnypróbálgatás.

A dolog nyitja, hogy amikor az akadályküszöböt le tudod küzdeni - akkor töltötte be ez a küszöb a szerepét, hogy visszatartott amíg kellett.

Hosszú menetelés lehet még nektek (időben) az mire ez az érzelem betölthetné azt a szerepét amit a természet szánt neki - de nem biztos hogy nem érdemes nekivágni.

Tiszta szerelem és szeretet megmaradhat annak aminek indul - ha szét nem fejlődtök/nevelődtök egymástól.

Az ember az amit megél - amit megél közös nyelv - mert a megélés ad tartalmat a szavaknak... még sok változás előtt állhattok külső hatásokra és belső öröklött indíttatásra is.

De lehet szerencséje is ilyen érzelemnek - túlélheti és erősödhet is.

Mindegy. A dolog nyitja az, hogy meg kell szólítani el kell mondani - ezt a lányok mindig becsülik.

Aztán mérlegre kerülsz és próbákba is melyben meg leszel ismerve és megismeritek a kapcsolatotok természetét.

A vizsgatétel tárgya szintén a természetadta ösztönöktől diktálva - ígéretes szövetség-e ez mindkettőtök természetes küldetésének betöltése szempontjából ?

Ez nem zsákbamacska - most még biztos korai - de a mérce az utódcseperintés szempontjából mér.

Mert ezek az erős érzelmek nem a természetnek valami huncutsága, és nem öncélúan az ember szórakoztatására adatott - mint ahogy sajnos túl gyakran hozzááll vesztére.

:-)

Összjáték, együttműködés, megbízhatóság - szilárd alap - mindez megmérettetik.

Helyzetekbe kerültök/hozzátok egymást - viselkedtek - és ebből megismeritek egymást.

És hogy ismeritek egymást számíthattok helyzetekben arra miképp fogtok viselkedni.

Ez kerül mérlegre.

És még egy titok: az udvarlás - felértékelés - felértékeled akit szeretsz önmagának is - és hogy általad lesz érték az tesz téged is értékké számára.

Az hogy valakit csakugyan értékelsz, hogy neked érték - az egyben a legnagyobb garancia is, hogy ragaszkodsz hozzá, hogy erős a szövetség.

Az sem tutti biztos örök időkre sajnos - de nincs biztosabb. A szeretet a legbiztosabb.

Amit mondtam nem recept - eszedbe ne jusson ezeket a dolgokat céltérés céljából "csinálni" - játszani.

Jó ha tudsz róluk, hogy el ne tévelyedj tudd a lényeget - de szívből kell adni magad.

Oda kell szánni magad - csak az, hogy magaddal fizetsz értékel értékén igazán - mert az a legtöbb amit adhatsz, ezzel igazolod, hogy érték neked amit felértékelsz, hogy önmagaddal fizetsz odaszánod magad szívből neki.

Nem egyszerűen minélolcsóbban megszerezni akarsz - ahogy ma sugallják - hanem saját magaddal fizetni, hogy igazán értékes lehessen amit kapsz.

És még valami... vannak dolgok, amik nem sikerülnek - igazán fájdalmas, ha az őszinte szeretetet odaszánást visszautasítják - viszont önzés az egyoldalú szerelem is - mert ha neki nem lehetsz magadnak vagy szerelmes csak.

De: fontosabb az életben a vetés mint az aratás.

A vetés az amit te teszel, tehetsz.

Az aratás mindig ajándék.

A vetés múlik rajtad - azt tedd jól - és ha mindent megtettél ahogy tőled telt (akár az esetleges hibákkal is amiből tanulsz) - legyen ez számodra elég. A többi nem a tied. A vetés a tied. a többit ajándékba kap(hat)od.

És ha jól vetsz előbb-utóbb megadatik neked az aratás is.

Ez a hozzáállás is ellentétes a mai divattal - ami azt hirdeti az aratás a lényeg bárhogy bármi áron.

Amit úgy kaphatsz az csak szajré - nincs igazi értéke, sőt összességében nagyon romlandó ha nem neked akkor annak amiben élsz - és ki akar egy trágyadombot maga köré ?

Azért jobb ha az ember átértékeli (m)értékeit és a vetésben keresi a boldogságát s mert a jól vetés rajta múlik, boldogsága is rajta múlik - ha fájdalmas és fáradságos is ez az út.

Aki aratásra ácsingózik és csak attól függ az öröme - annak boldogsága másoktól függ - mert az aratás ajándék...

A jól vetés az igazi érték.