Fiúk, ti hol ismertétek meg a rendes, szeretni való, normális barátnőtöket? Én miért nem találok sehol sem rendes lányokat, akiknek nem a top külsejű pasik kellenek és egyedülállóak is egyben?

Érzelemközpontú srác vagyok, ezért jobban megérzem mások érzéseit, így legutóbbi randimon is láttam, hogy a lánynak nem jövök be külsőre és már alig várja, hogy otthon legyen végre, így persze nem mondtam ki, de igazából azért lett hamarabb vége a randinknak, mert nem akartam fárasztani feleslegesen és hát nekem sem esett jól, hogy ő top pasikra bukik én meg nem vagyok vonzó a számára. Ennek ellenére jól elbeszélgettünk, mint két barát. Semmi bajom vele, nem tehet róla, hogy nem jöttem be neki, sajnos én nekem is van egy hibám, nem vonzódom a túlsúlyos lányokhoz, de talán épp emiatt büntet a sors azzal, hogy sosem találok olyan lányt, akinek én bejönnék külsőre.

Amikor épp rohanok suliba, akkor van, hogy szemeznek velem lányok, de ez még kevés önmagában és amúgy sem lenne időm meg pofám zavarni idegen lányokat, a sok elutasítás óta amúgy sincs semmii önbizalmam, bár igazából sosem volt, mindig is csúnyának láttam magamat a tükörben, de tudom, hogy egyetlen egy lánynak még pár éve biztosan bejöttem, csak ő nekem nem és akkor egyébként sem voltam még kész egy kapcsolatra, de most már tényleg szeretnék én is barátnőt, huszonéveim elején járok és gyorsan telnek a magányos évek. Semmi tapasztalaom nincs mondhatni a lányokkal. Ami van is, arra sem vagyok büszke... Fogalmam sincs hogy lehetne egy rendes barátnőm, aki nem a külsőt tartja a legfontosabbnak és képes akár egy magamfajta egyszerű srácba is beleszeretni.