Miért érezhetem vajon ezt minden lánnyal kapcsolatban, amikor ismerkedni kezdünk?

Nem mindig voltam ilyen hozzáteszem. Például egy éve egészen más voltam. De valahogy fokozatosan kialakult bennem valami előítélet a lányokkal szemben. Például mindegyikben azt látom, hogy felszínes, válogatós,aljas, önző, hűtlen, érzéketlen és csak ártani fog nekem előbb vagy utóbb. Épp emiatt már egy ideje nem is szoktam leszólítani lányokat. Haveromék meg mindig mondják, hogy nem ilyennek ismertek meg, jól megváltoztam. Egyszer részegen elég keményen kiadtam magamból, amit gondolok a mai lányokról. Nem voltak pozitív jelzők közöttük. Haveromék hallották. Azóta nem csesztetnek annyira a dologgal. Most már csak neten ismerkedem. Pár chat oldalon meg fb-n, de általában a lányok keresnek meg, aki akar valamit, mert én már nem igazán akarok kezdeményezni sem, nem látom értelmét. Mindne lányban a rosszat látom és úgy érzem olyan lányt sosem fogok találni, akit tudnék szeretni jellemre. Fura mód tényleg csak ilyen kis aljas lányokkal futok össze, eléggé megerősödött bennem emiatt az egész utálat a női nem iránt. Már most odajutottma, hogy nem válaszolok a lányok üzeneteire sem vagy csak egy nap múlva. Lesz@rom őket, azt kívánom, hogy kopjanak le, nem vagyok rájuk kíváncsi sem. A poén, hogy járn is akartak velem, pedig én nem is akartam semmit tőlük. Persze távkapcsolat lett volna, abből meg még inákbb nem kérek, de inkább az volt a fő probléma, hogy nem is éreztem semmit a lnáyok iránt, olyan kis senkik nekem, semmi szerethető nincs bennük, felszínesek, válogatósak és az egyik lányról tudom is,hogy csak aért akart velem jráni, mert külsőe bejöttem neki, közben nem is ismert még. A másik meg csak azért, mert egy lelkironcs, aki azt hiszi, hogy senkinek sem kell. Pedig nem ronda. De ezek a lányok annyira semmilyenek jellemre, szánalmasak és bár ők leglaább nem bántottak még meg lelkileg, mint az elődeik neten vagy személyesen, mégis szánalommal nézek rájuk is. Mintha lenézném a lányokat, semmit sem érnek hozzám képest. Pedig régebben úgy istenítettem volna, ha egy lány velem akar járni vagy akar tőlem valamit. De most már nem is érdekelnek ezeke a lányok. Olyan lányt me nem is találtam, aki tényleg érne is valamit jellemre és vonzódunk is egymáshoz. Szóval most már az van nálam, ogy minden lányban előre a rosszat látom, nem bízom bennük és távolsgátartó vagyok, illeve lesz@rom őket kicsit. Mégis nyomul egy-kettő magától.

Most úgy érzem üres az életem, mert szeretnék pár találni, de ilyen lányokból nem kérek. Már pedig, ha nincs szerethető lány, aki ér is valamit jellemre, akkor inkább maradok egyedül. Kezdem elhinni,hogy igaz az, hogy az értékes lányok már mind foglaltak.