Segítség! Ilyen lányt még nem láttam! Tanácstalan vagyok?

Muszáj beszélnem erről valakinek, mert félek, hogy beleőrülök vagy elszalasztom életem nagy lehetőségét.

Olyan 2 hónapja megismertem egy lányt. Teljesen véletlenül. Edzésen találkoztunk. Aztán így kb hetente összefutottunk. Mindig beszélgettünk. Nagyon belebolondultam. Aztán eltűnt és nem láttam többet.

Egy suliba járunk, de más szakra.

Megkerestem facebookon. Nagyon aranyos, szimpatikus lány. Edzésen is feltűnt már, hogy van benne valami különleges. Sajnos edzésen kívül nem találkoztam még vele. De szinte állandóan csak ő jár már a fejemben. Abban tűnik ki számomra a többi lány közül, hogy ... hát hogy is mondjam, nem az a magamutogatós típus. Inkább egyszerűen öltözködik. Úgy csinosan, meg nőiesen, de nem minibe meg nem ilyen kivágott felsőkbe. Neten se találtam róla olyan képet. Ez nekem valamiért állatira bejön. Jó, van pár dolog, ami miatt elsőre azt mondtam volna, hogy lehetne inkább ilyen meg ilyen, de úgy összességében nekem akkor is nagyon tetszik. Úgy értem, hogy mielőtt megismertem, más ideál fogalmazódott meg bennem, mind külsőre, mind egy-két belső dologban. Most mégis úgy érzem, hogy nem találnék hozzá fogható lányt. Ha ránézek egy lányra, megnézem az adatlapját, akkor valahogy össze hasonlítom Vele és mindig arra jutok, hogy Ő nem ilyen, Ő jobb ennél. Úgy gondolom most, így szinte ismeretlenül is, hogy nagyon tudnám szeretni. Eddig nagyon aranyos és szeretnivaló lánynak ismertem meg. Jó, persze alig ismerem.

Nem tudom, hogy írjam le. Lehet, hogy más fiú azt mondaná rá, hogy átlagos, vagy valami ilyesmi. Én gyönyörűnek látom. Eddig nem ilyen lányt akartam, de most hogy megláttam, tudom hogy a "többi" valahogy nem lenne jó. Vagyis nem lenne olyan jó. Igazából ez az egyszerűség az, ami megfogott benne azt hiszem. Ezen belül is az, hogy nem mutogatja magát. És felfedezni véltem benne egy olyan anyatigris jellemvonást is. Ebben nem vagyok biztos, de nekem ez jött le. Bár lehet csak beleképzelem már. Nekem úgy tűnik még, hogy velem ellentétben elég érett gondolkodású. Sokkal felnőttesebb, mint én. Bár eddig úgy tűnik még, hogy nincsenek annyira komoly tervei a jövőre nézve, mint nekem, de lehet csak szerénykedni akart. Én sem beszéltem neki úgy a terveimről. Meg szerintem ő már lehet hogy tapasztalt lány a párkapcsolatok terén is. Ez is fura, mert határozottan olyan bnőt akartam volna, akivel az elsők vagyunk egymásnak. De most mégse kéne más.

A problémám, ami miatt nem léptem, az magammal van. Nem érzem magam jó pasinak. Nem tudom mit gondolnak rólam a lányok. Tudom, hogy próbálkozni kell, de engem nagyon lelomboz, hogy mivan ha nem vagyok jó pasi. Nem tudom értékelni magam. Már többször elhatároztam, hogy elkezdek ismerkedni és abbahagyom ezt a magányos farkas szerepkört, de mielőtt belevágtam volna, mindig meggondoltam magam. Vágyom már barátnőre, de félek is, hogy leértékelnek. Eddig még nem nagyon volt bnőm. (Vagyis régesrégen volt egy, de annak már több mint 3 éve. És nem volt semmi "olyan") Egyáltalán nincs tapasztalatom. Bulizni se járok el. Azt se tudom, hogyan kell randizni.

Bejelöltem. 1-2 üzenet váltás is volt, de mindegyik lényegtelen, sulival kapcsolatos. Nem tudom, mit kéne tegyek.

Félek, hogyha nem teszek semmit, akkor elmegyünk egymás mellett. Egy ideig játszom még a hülye magányos farkas szerepemet, aztán összeomlok és felszedem az első büdös ribancot, aki az utamba kerül. Onnan visszatekintve meg már bánni fogom, hogy most nem tettem semmit. Ha meg nem omlanék össze, akkor éldegélnék tovább egyedül és kialakíthatnék valami jó kis agglegényéletet.

Annyira különleges lánynak tűnik. Folyton arra gondolok, hogy ő lenne a tökéletes feleség. Meg mellette télleg boldog lennék.

De mivan ha tévedek? Ha nem olyan, mint amilyennek elképzeltem. Most kb kialakítottam egy képet róla, amibe aszem beleestem. Lehet sosem tudom meg, hogy ez a kialakult kép télleg Ő-e?

Már hetek óta ezen rágódok. És félek, hogy nem lesz jobb.