Járnátok egy cukorbeteg lánnyal/fiúval?

Ha beleszeretnék, persze!:)

Én azért nem értem ezeket a kérdéseket, mert itt kap a kérdező mondjuk 10 választ, abból 7 igen, 3 nem. És utána mi történik? A valóságban lehet megint más válaszokat kapnál, és mindenki megtalálja magának az életben azt a partnert, aki járna cukorbeteggel, nagy orrúval, nála alacsonyabba, pattanásosabbal, önbizalomhiányossal, stb-vel. Amúgy igen, járnék.

Most mit számít hogy cukorbeteg, ha tényleg jól elvagytok akkor simán, annyi hogy nem ehet mindent, mint a liszt-tej érzékenyek.

Valamelyik ismeretterjesztő csatornán volt, hogy erősen deformált arcú emberek életét mutatták. A fél arca bevolt esve, a másiknak az egyik fele szép volt, a másik mint valami nem tudom mi (két arc a Batmanből), a harmadiknak akkora volt az orra mint egy krumpli. És volt párjuk, gyerekük, stb. Mindenki megtalálja magának az igazit, ha nem zuhan magába, és a problémájába, és keresgél. Még a mozgássérült, szellemi fogyatékos, torz testű emberek is találnak maguknak párt.

Persze. Orvos írja fel neki az inzulint, én meg nyomom magamba és növök, mint a barom.

MIVAN?? 2011-et írunk, ma ez már kb. ugyanolyan jellegű kérdés, mint hogy járnál-e valakivel, akinek 40-es a konfekciómérete. Miért befolyásolná ez azt, hogy az illető milyen ember, milyen nő/pasi? Arról nem beszélve, hogy az ismerkedés legtöbbször nem úgy zajlik, hogy szia, Béla vagyok, diabéteszes... Tehát mire megtudod, már kialakult egyfajta bizalom. Innen kezdve meg miért ne?