25 éves nő vagyok, randizni hivott egy 28 éves pasi, még otthon lakik, randizzak vele?

Mért kéne külön élnie,ha a családja a szülei??Egymást segítve élnek egy lakásban.

Ha viszont a szülei tartják el,az gond.

Feltételezem téged is a pénz motivál, ha így zavar, hogy a szüleivel él.

Tudod mit? Ne, ne randizz vele. Kíméld meg a csalódástól, magadtól.

Randizz vele. Aztán majd megtudod, miért lakik otthon. Ha anyagi nehézségei vannak, ha a szülei ápolásra szorulnak, vagy hasonló indokkal, az gondolom, érthető.

De tudod, én jártam olyannal, aki negyven éves korára sem tudott elszakadni anyukától. Azt akarta, hogy összeköltözzünk anyukával, főzzek, mossak rájuk, tartsam el őket, mert anyuka már idős, ő meg sz...rért-h..gyért nem megy el dolgozni, nekik elég anyuka nyugdíja, de ha még én is dolgozok, egész jól megleszünk.

Hozzáteszem, anyuka frissebb, fittebb volt, mint mi ketten együtt, nem szorult ápolásra.

Ilyen csapdába ne ess bele! :)

17:03 vagyok.

Persze, hogy nem az anyagiasságról szól. Ez inkább óvatosság. Annyi pasi van, aki egyszerűen képtelen leválni a köldökzsinórról. Mindent anyuci csináljon helyette. Aztán a barátnő, esetleg leendő feleség anyucit is szolgálja ki.

Persze tényleg más a helyzet, ha olyan anyagi gondjai vannak az illetőnek, hogy egyelőre nem tud elköltözni, de ezt később, közösen meg lehet oldani.

Hát itt némely hozzászólás eléggé betokosodott gondolkodásmódra vall. Sokan csak azt látják, hogy "hé ez a szüleivel él, biztos egy szánalmas lúzer". De az nem jut el az agyacskájukig (tisztelet a kivételnek), hogy esetleg okai vannak, hogy valaki így él, és hogy talán nem nyugdíjas koráig tervezi a dolgot.

Csak a saját példámat tudom mondani. 26 éves vagyok itthon élek a szüleimmel (amire nem vagyok büszke). Nagyon sok ismerősöm/barátom van akik még 28 évesen is.

De dolgozok, nem anyuci mos és vasal rám, ugyanis megtanultam magamtól. Oké a főzés az ő dolga, mert komolyabb ételeket nem tudok összeütni. Viszont ugyanúgy beszállok a számlák kifizetésébe és a rezsibe.

Az oka, hogy itthon élek a gazdaságosság, ugyanis rohadt nehéz egyetlen fizetésből fenntartani egy albérletet (mivel nem vagyok milliomos), higgyétek el tapasztaltam, jó ideig éltem külön és pár ezer forintot tudtam csak félretenni, még úgy is hogy nem, vagy szinte alig jártam szórakozni. Amiatt döntöttem úgy, hogy hazaköltözöm, hogy tudjak félretenni, hogy legyen egy kis megtakarításom a jövőre, mert soha nem lehet tudni mikor van rá szükség,és azért anyagi dolgokra kell építeni a jövőt is.

Tehát kérem, hogy mielőtt elítélnétek a magamfajtákat, előtte gondolkozzatok! Köszönöm!