Lépjek még, vagy nála a labda?

Nem bírom kiverni a fejemből a lányt, és folyton ezen kattogok, amin persze nem segít, hogy megírom.

Röviden annyi az egész, hogy megismertem egy lányt, aki szép, okos, stb… tudjátok, amiket ilyenkor gondol egy srác a kiszemeltről:)

Volt némi szemkontaktus, úgy éreztem talán közös a szimpátia. Vettem a bátorságot, és odamentem a leányzóhoz egy rendezvényen (egy cégnél dolgozunk). Aztán itt a 21. században, jött az arckönyv. Írtam neki ott is pár sort, hogy én vagyok az, stb. Jajj de jó, jött a válasz. Beszéltünk párszor, váltottunk pár levelet, 2010 utolsó munkanapján még vittem neki egy bonbont is;). Személyes találkozót ezen kívül nem tudtam kicsikarni, mindig volt valami indok, hogy miért, ami elfogadhatónak is tűnt, de ha csak lerázós szöveg az se zavarna, mert ez is benne van a pakliban. De minden egyes levél végére, vagy csetelés után beírja, hogy majd beszélünk, szépséges estét, stb. Ja, és a randira is azt írta, hogy majd bepótoljuk. Szóval az a véleményem, hogy ha én valakitől nem akarok semmit, akkor ezeket a mondatokat direkt nem írom oda, hogy vegye a lapot a másik. Holott ezen kívül a viselkedése elég visszautasító. Vagyis. Ez így rossz kifejezés, mert ő is aktív szerepet vállal a beszélgetésekben, tehát nem csak igen nemekkel válaszol (bár lehetne aktívabb is, de nem teljesen passzív). Viszont mindig gyorsan lelép, tehát 10 percnél többet még nem sikerült vele beszélnem, mintha én üldözném el, holott egész délután online volt (csetről van szó, mert két ünnep között történt mindez, amikor mindketten szabadságon voltunk, és a cégnél nem esélyes hogy összefutunk normálisan, így maradt az online kapcsolatteremtés).

Szóval csak annyi az egész, hogy értek én a „szóból” nem akar találkozni (ilyen-olyan indokok, amik akár igazak is lehetnek), és nem szívesen beszélget velem (gyorsan lelép ha írok neki), de akkor a francnak írja oda, hogy szépséges estét, meg hogy majd beszélünk, stb.. Vagy ő nem tud jelzéseket adni, vagy nem érti a közeledésem (amit azért szerintem kéne neki), vagy én nem értem az övéit. Egyébként nem vagyok túl nyomulós, nem írok neki minden nap, 2-3 napokat várok, mert nem szeretném hogy azt érezze, hogy rátelepszem.

Azt érzem, hogy nála a labda. Már 2x is próbáltam randira hívni, egyszer nem válaszolt a levél azon részére, másodjára nem ért rá, mert nála voltak a barátai egészen szilveszterig. Szerintetek kéne még próbálkoznom, vagy ő a soros? Szerintem az utóbbi, bár nem vagyok egy nagy szakértő ;)

Ti is úgy látjátok mint én? Hogy veszett fejsze nyele, és hogy hagyjam a francba az egészet, vagy ha ő is nyitott lenne a dologra, akkor neki kéne már lépnie? Akár levél/cset, akár randi szempontjából úgy érzem, hogy én mindent megtettem. Nem akarom túlfeszíteni a húrt, így is ciki lesz (legalábbis én annak fogom érezni), ha valamiért összefutunk a cégnél.

Egyébként mindketten 24 évesek vagyunk, én pár hónappal idősebb vagyok a lánynál.

Bocs a hosszú sztoriért, építő jellegű kritikákat és/vagy véleményeket várok.