Kézenfogva sétálunk, de hozzám se ér?

Ne haragudj, de az ilyen megnyilvánulás és hozzáállás nőtől nagyon kiábrándító. Ez kb ahhoz hasonló, mint amikor a nő elutasítja a pasit ismerkedéskor és a pasi lehordja mindennek. Szeretem az ilyen helyzeteket, mert megmutatkozik a másik személynek egy olyan énje, ami olyankor jön elő, amikor nem megy minden a legjobban. Ilyen viselkedésű, gondolkodású ember mellett nagyon keserves az élet.

Te hisztiztél ezen, nem mi...kislányka.

Impotens az öreg, hagyd a fenébe.

Olyan proli szerű lány lehetsz te.

Azért ne tegyünk úgy, mintha férfiak nem írogatnának ki gyakran itt olyan kérdéseket, hogy randiznak egy lánnyal, de annyira nem jön be nekik, viszont kedves, jól elbeszélgetnek, mi legyen, adjanak még időt, hátha megtetszik nekik a lány, meg ilyesmi. Nincs mindig valami lelki gond a háttérben, amivel szemben megértőnek kellene lenni. Két hónap randizgatás után ha az nem is elvárható, hogy azonnal leteperje a férfi a nőt amint kettesben vannak, mert persze, lehet lassabban haladni, de azért az igen, hogy ne a kanapé két szélén üljenek mint két haver, hanem legalább valami csókolózás, intimitás legyen, amit bármikor meg lehet szakítani, ha nem akar még valaki szexet. Ebből a szituból simán én is arra gondolnék, hogy annyira nem jövök be a másiknak, de azért jó időtöltés velem lógni. Pláne, hogy egy 40 évesről beszélünk, nem egy 20 éves szűz gyerekről, ha valami baja van esetleg, azt ne nekem kelljen már fogóval kihúzni belőle. Bár tény, hogy a szó nélkül lelépés sem épp felnőtt reakció, de aki talonban akar téged tartani, hátha nem akad jobb, az úgyis kitalálna valami magyarázatot, ha kérdezősködni kezdenél.