Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy hívjam el a kolléganőm randira?
Pár éve együtt dolgozunk, mindig kedvesek voltunk egymáshoz, de sosem mentünk tovább egy-egy bóknál. Munkán kívül nem találkoztunk sosem. Neki nincs senkije sem, egy jóideje nekem sem. Tetszik, külsőre és belsőre is. De pont emiatt a hosszú ismeretség miatt nem tudom hogy hogyan kezdeményezzek nála, mert hát ez már egy másik szint lenne.
Voltatok már hasonló szituációban? Mi működött, és mi nem? Mit tanácsoltok?
Szerintem simán, lazán de udvariasan. A nőknek (legalábbis nekem, meg barátoknak is) a laza és egészségesen magabiztos (nem arrogáns, nem nemtörődöm) férfiak általában bejönnek. Aki nem játszmázik, egyértelmű.
Mondd neki, hogy egyszer ha van kedve szívesen innál vele egy kávét munkán kívül.:)
A munkában is úgy rendezhetnéd, hogy kávézhatnátok, teázhatnátok naponta egyet kettesben, simán hívd ki, aztán beszélgessetek.
Aztán egyszer dobd be, hogy munka után is megihatnátok egy kávét valamikor. Onnan már menni fog.
Szia! Eljönnél velem kávézni/sütizni a büfébe vagy esetleg munkaidő után az y helyre?
Nagyon szívesen.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást. Ennyi kávé amit megitatnátok velünk, a világon sincs :) és amúgy nem kávézunk, de behelyettesítem értelemszerűen.
Külön szeretnék válaszolni a #6-osnak, amolyan javító szándékkal, ha elfogadja:
Kedves válaszoló, nem ismered a körülményeinket, csak ítélkezel, amit rossznak gondolok. Biztos én is hibás vagyok, hogy nem emeltem ki jobban azt a részt, hogy a "jóideje" előtt volt hosszú kapcsolatom, ebben az időben kerültünk erre a közös munkahelyre. Egyértelmű volt, hogy nem kezdünk egymással akkor sem, ha szimpatizáltunk egymással. Most, hogy megváltoztak a körülményeim, és fejben is el tudtam engedni a korábbit, szabadok vagyunk mindketten a kolléganőmmel. Kérlek, a saját érdekedben ne ítélkezz ilyen módon, mert árt neked. Nekem nem fáj, mert ignorálom, hiszen mellélőttél. De ne lőjj, inkább az energiád segítségre fordítsd!
A többieknek mégegyszer köszönöm, meg hát a #6-osnak is, mert kifejthettem kicsit jobban a helyzetet, és hogy miért is vagyok gondban.
"Most, hogy megváltoztak a körülményeim, és fejben is el tudtam engedni a korábbit"
Most, hogy elkezdtél félni, hogy egyedül rohadsz meg, az is jó, aki kéznél van.
Én a hármas válaszoló véleményét osztom,miszerint érdemes kis lépésekben,de tudatosan haladni.Szóval napi egy kávé,süti,vagy csak tíz perc beszélgetés kettesben,aztán szép lassan meginvitálhatod munkán kívüli programra.Már ha annyit kérdezel,lenne-e esetleg kedve munkaidőn kívül is beszélgetni,akár személyesen,séta közben,sokat lendíthet a folyamaton.
Szorítok,sok sikert!😉
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!