Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért hiszik azt a lányok,akikkel ismerkedem, hogy nem vagyok rájuk kíváncsi?
Kifejezetten sokat szoktam kérdezni tőlük, hogy a mi a véleményük erről,vagy arról a témáról, milyen a világlátásuk, vagy milyen kreatív ötleteik,terveik vannak a jövőre nézve. Illetve az is érdekel, hogy milyen emberek,milyen a személyiségük, mi teszi őket boldoggá, vagy éppen mitől félnek, milyen rossz szokásaik vannak, vagy éppen miben érzik magukat a legjobbnak.
Több lánytól is megkaptam már, úgy hogy amúgy tök jól ment az ismerkedés,jól eldumáltunk, jól éreztük magunkat, de valahogy elkezdtek azon szorongani, hogy nem érdeklődöm eléggé,és akkor most felsorolás jön, hogy mik voltak jellemzően a problémáik:
Meg se kérdeztem, hogy melyik egyetemre járnak,milyen szakon végeztek,milyen munkahelyen,milyen beosztásban dolgoznak, mi a feladatkörük a munkahelyen,mit esznek reggelire, hogy telik egy átlagos napjuk,mik a konkrét hobbijaik,hány testvérük,kutyájuk,macskájuk van,hol laknak,hol születtek, mivel foglalkoznak a szüleik stb.
Szóval van egy olyan érzésem, mintha elbeszélnénk egymás mellett, vagy egész egyszerűen mintha teljesen más síkon mozognánk, és nemtom, h az én készülékemben van e a hiba, hogy ez többedszer is előjön, vagy csak nem hozzám való emberekkel ismerkedem.
Lehet velem van a baj,de én nem egy CV-t akarok a másiktól, irodalomórán is rosszul voltam attól,amikor egy költőnek az életrajzi adatait kellett bemagolni ,ahelyett, hogy a mondanivalójával foglalkoztunk volna.
Nem azt mondom, hogy teljesen érdektelen kérdések ezek, de számomra nincs jelentősége, nekem nem ilyesmik alapján dől el, hogy összejövök e valakivel,vagy sem, sokkal fontosabb a szellemi összhang,meg a lelki kapocs. De ha ez tényleg ennyire fontos, megpróbálhatom magamra erőltetni, mintha érdekelnének ezek az adatok,de sztem levágós lenne,h nem, és ettől még nem jelenti az,h ne érdekelne a másik, pont hogy ő maga érdekel, a személyisége, nem pedig az önéletrajza,mintha valami állásinterjún lennénk. Előbb-utóbb úgyis minden ilyen infót meg fogok tudni róla,de nem ezen múlik,hogy összejövök e vele vagy sem. Amikor engem faggatnak ilyen adatokkal,az is olyan,h mintha harapófogóval kéne kiszedni belőlem, pedig jó egyetemre jártam,meg jó munkahelyem van,jó lakásom ,normális hobbijaim stb.,de saját magamat is unom,amikor ezeket fel kell sorolni.
válasza: válasza:
válasza:Szerintem, ha több alkalommal is belefutottál abba, hogy a lányok emiatt úgy érzik, nem érdeklődsz irántuk, akkor mégiscsak nálad lesz a hiba. Úgy érezhetik, hogy mivel általános dolgokról beszélgettek és nincs benne semmi hétköznapi, személyes infó, ami úgy az emberek napjainak a 95%-át kiteszik, hogy nem igazán érdekel téged a partnered mindennapi élete.
Pedig lehet, hogy miután jobban megismertétek egymást egy lánnyal, szeretne beszámolni neked egy munkahelyi konfliktusól, szeretné veled megosztani a napi rutinját, hogy pl. tudd, mikor érdemes/ nem érdemes randira hívni stb. De hogy kezdjen bele, ha közben azt érzi, hogy téged ez teljesen hidegen hagy? Hamar eljöhet az a pont, amikor úgy érzi majd, hogy ez sehová sem vezet, és igazán nem is tudsz róla semmit, és neki is harapófogóval kell kiszednie belőled ezeket a lényegtelennek tűnő, de valójában az egész életeteket keretező infókat.
válasza: válasza:Felpontoztam a 4-est. Igazából amikről te beszélgetsz, azok a jobb témák, azokból ismered meg az EMBERT, és ezek az "elvontan" személyes beszélgetések is nagyon fontosak, csak nem is tudom, hogy fejezzem ki... a földhözragadt alapinfók nélkül ez kicsit olyan, mint a csillagokban merengve filozofálgatni a saját szórakoztatásodra. Fura, hogy ha valakivel ismerkedsz, már tudod a félelmeit meg ilyenek, de fogalmad sincs, hogy mivel foglalkozik, mit csinál egész nap, honnan jön, hová megy, vagy hogy 6 macskával alszik egy ágyban és vegán. Sokat tudsz róla, és mégis semmit.
Ezeknek a basic információknak ráadásul praktikus jelentősége is van. Ezekből is kiderülhet, hogy baromira nem tudnátok együttélni vagy akár kapcsolatban működni például.
Mondjuk nem tudom, mennyi idő után róják ezt fel. Mert amúgy az említett alapkérdések felét sem hiányolnám egy első randin, de pl. a "mivel foglalkozol?"-t azt igen, meg az érdeklődési körömre is szeretném, ha kíváncsi lenne a másik, úgy meg nem is tudom, hogy lehet randizni, hogy még azt sem tudod meg a másikról, hogy hol lakik 😯🙃.
Kicsit olyan, mintha lelkeket keresnél, mert neked az a hobbid, de a földi dolgaik nem érdekelnek, továbbmész majd még több lelket megismerni.
válasza:Jellemzően első/második randi után szokták ezt mondani.
Egyébként az ilyen alapinfók pl. hogy hol dolgozom,mit tanultam stb. direkt ki vannak írva a profilomon, így bárki látja, és általában ők is kiírják, így jellemzően már eleve tudni szoktam ,h nagyjából mivel foglalkoznak.
Meg csomó olyan dolog van,amit valahogy megérzek, ahogy beszélgetünk már szinte tudom előre,h hogy telhetnek a mindennapjai, sokszor olyan érzésem van, mintha már beszéltünk volna róla, aztán rájövök,h csak szimplán én evidensnek gondoltam egy csomó mindent,amit végül nem mondtam ki,vagy direktbe nem kérdeztem rá.
válasza:Ahhhhha
Már nem azért, de tök jó,, hogy tudod hogy mi a véleménye a világ nagy jelenségeiről stb... de milyen ismerkedés az, ami végén nem derül ki, hogy a másik mivel tölti a napjai kétharmadát?:D
Az meg, hogy megérzed mit cisnálhatnak szabadidejükben... az szép és jó, de ettől ők még nem fogják érezni, hogy érdeklődsz, elvégre ez kívülről csak annyi, hogy... nem érinte da témát:D
Ez nem CV. Az embernek igenis az élete nagyrészét a munkája és a hobbija tölti ki. Ha erre a kettőr enem kérdezel rá, jóformán semmit nem tudsz az emberről. És oké, hogy ki van rakva a profiljára, de pont ezáltal kezeled úgy, mint egy CV-t, és nem beszélgetsz vele.
Más oldalról közelítem meg a dolgokat sztem sokszor, mint mások. Abszolút értem amúgy, amit írtok, viszont nekem tényleg nagyon nehéz ezekre figyelni már rögtön az első találkozón, mert ott mindig arra fókuszálok, hogy hogy érzem magam a másikkal ,mennyire találok benne szellemi partnert, mert ha azt nem érzem, akkor mind1, h mi a többi dolog, úgyse lesz folytatás.
Az már lehet a saját hülyeségem,h csomó mindent egyszerűen csak kikövetkeztetek a másikról,anélkül hogy konkrétan elhangzana,meg sokszor én is rébuszokban beszélek, és magamból kiindulva gondolom,hogy biztos érti,h mi a szitu.Mert nyilván amit evidensnek gondolok a másikról,azt már nem fogom megkérdezni, hanem inkább mélyebb dolgokat,amire tényleg kíváncsi vagyok.
válasza:Aha, tehát kb. a 10. lépéssel kezded, nem az elsővel. Hát így tényleg nehéz lesz. Elvontabb, filozofikus típusú embereknél próbálkozz, ott talán nem veszik ezt zokon.
Amúgy lehet, hogy a többi lánnyal is eljuthattál volna az ilyen beszélgetésekig, de vadidegenként elmélyülten társalogni valakivel, elég körülményes dolog. Ahogy írod is, sokszor magadból indulsz ki, és nem is kommunikálsz mindig közérthetően. Hát nem csoda, hogy hamar elunják a dolgot.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!