Randin a nő csak magáról beszél 2-3 órán át: szerintetek ez fura? Mi lehet az oka?

#21 ugyanez a tapasztalatom. Exem anyukája volt ilyen, idősebb, egyedül élő nő és valami elképesztően sokat tudott beszélni. Csak saját magáról. És olyan érdektelen dolgokat, hogy a munkahelyén az ebédszünetben a Bori hogy nézett a Rózsira.

Akkoriban sokat beszélgettünk erről az exemmel és arra jutottunk, hogy neki nincs kinek elmondania ezeket a dolgokat. Ha párkapcsolatban élsz akkor van kinek elmondani ezeket a kis piszlicsáré dolgokat, minthogy kiborult a tejföl, vagy a szomszédban megcsalta az asszony a férfit. De ha nincs kinek elmondani ezeket akkor ezek felgyülemlenek a fontosabb dolgokkal együtt, és amint van egy hallgató fül egyből kijön minden.

Lehet ez a lány is magányos és azért zúdított rád mindent.

Egyszer én is belefutottam ilyen pasiba.

És ideig óráig még komolyan el is hittem, hogy azért alakulnak így a randik, mert velem egyszerűen semmi ilyen mesélnivaló nem történik, mint vele. De basszus hát pontosan tudom, hogy más emberekkel működik a kölcsönös kommunikáció csak vele volt ilyen egyoldalú.

Hát én nem bírtam sokáig. És egy ideig még érdekes dolgokat mesélt, de aztán pont, mint már írtátok is jöttek a szomszéd lányának a kutyája típusú sztorik...

Szörnyen leszivott, lefarasztott, amég egy jó beszélgetés nekem pluszt ad mindig addig vele találkozni mindig csak negatív volt.

Van ilyen típus, aki nem veszi magát észre és nem érzi, hogy a másik fél számára kellemetlen az egyoldalú társalgás. Fura lehetett, hogy rólad nem is érdeklődött, sőt szóhoz jutni sem hagyott. Nem is tudom, ha egyébkênt szimpatikus a nő, még egy esélyt adnék neki, randizzatok még egyszer és kiderül, hogy az izgatottság miatt esett át ennyire a ló túloldalára vagy neki alapból ilyen a természete. Ha utóbbi, na az nehéz..én biztos nem bírnám ki.

31/N

Én férfiakban találtam ilyet, már a negyedik ilyennel beszéltem, ameddig bírtam. Tudom milyen a kölcsönös kommunikáció, mert sok emberrel működik. Viszont vannak olyanok akik így nyomulnak a beszéddel. Néha belekérdez valamit. De kb úgy alakul, hogy őneki az a cél az életében, hogy ő beszél, és őt hallgatják, vagy ő röviden kikérdez. Ha úgy érzi minden rendben van, akkor ez kb az 1 óra folyamatos monológ az én oké-zásommal és aha-zásommal, és utána esetleg kérdez valamit, elkezdek beszélni de hamarosan átveszi a szót.

Ha kifejezem hogy valami nem jó, beleszólok, vagy problémát észlel, akkor képes ezeket hallgatni egy rövid ideig. De alig várja az idilli állapotot, mikor neki min 3 óra egy beszélgetés, 1 óra ő monológja 5 perc én, 1 óra neki és így tovább, majd boldog nyugalommal megköszöni a "beszélgetést". Én ezt nem sokáig bírtam :) Egyszerűen agyzsibbasztó, kb mintha előadáson ülnék és meg se lehet mozdulni, vagy csak néha. Hab a tortán hogy ha be szeretném fejezni a "beszélgetést", akkor ha szólok hogy majd hamarosan mennem kell, akkor utána még 40 perc lezáró monológ után teljes neki a dolog.

Nem értem mi ez, de nagyon durva.