Ha kicsit hanyagolom őt, érhetek el valami eredményt?

#9:

Én sosem értettem ezt a "harcolj érte" dolgot.

Mi a fszt kell harcolni? Hol vagyunk? Háborúban vagy mi?

Ha két ember együtt akar lenni, akkor MINDKETTEN tesznek is érte hogy így legyen, és EGYÜTT haladjanak előre.

Semmilyen játszmázás, harcolás, cselszövés, taktikázás és egyéb baromság nem kell egy jó párkapcsolathoz. Két ember kell akik szeretik egymást, vagy ha lassabban is alakul ki az érzelem, de akkor is tudván tudja mindkettő hogy a másikkal akar lenni. Ez döntés kérdése.

Ha az egyik félnek nincsenek érzései, vagy nem úgy áll hozzá az egész kapcsolathoz, hogy ő bizony odateszi magát az ügy érdekében, akkor hagyni kell a fenébe az egészet. Nem a csatatéren vagyunk hogy harcolni kelljen.

Vannak mások akik mindenféle könyörgés, taktikázás, meg harc nélkül is egyértelműen ki tudják fejezni hogy nekik te kellesz. Jó hogy nem "csatázol" nyugdíjas korodig amíg a másik kitalálja hogy mit akar.

Arról meg nem is beszélve mikor utólag derül ki hogy már van barátnője/felesége aki mellett még egy nőt hülyít, ezért nem halad semmit előre a "randizás". Vagy van valami pszichés baja, ami miatt nem akar jobban elköteleződni. Ez is egy lehetséges verzió.

3 napja ignorálod, de: "Hogy együtt legyünk még mindig nem mondja)'

Akkor mit vársz tőle? Mond meg neki, döntse el végre mit akar. Az nem döntés, hogy nem tudja.

Úristen! Nekem ilyen férfi nem is kéne. 5 hónapja agonizál, hogy mit is akar pontosan.

Ő hülyít téged, nem te játszmázol. Fordítva ülsz a lovon. Csak nem veszed észre.

#11

Nyugi, én sem. 😀Harcolna a nem létező fszom bárkiért is. Ha két ember akarja egymást akkor egyformán tesz érte, és nemcsak egyoldalúan mindig a másikra várva.

Én is voltam hasonló helyzetben.

Hiába "szeretett" de nem lett semmi, nem akart és nem akart elveszíteni se, ez csak engem mérgezett így ilyen állapotban és az volt a legjobb döntés hogy elengedtem és kiszálltam ebből.

Neked is ezt kellene tenni bármennyire is fáj, mert ebből boldogságod sosem lesz.

És nem hiszem hogy még hosszú időt akarsz így elpocsékolni a semmire, mert nem akar.

Az elején tudom nehéz de 1-2 hét múlva elkezd jobb lenni.

Addig meg csinálj mindig valamit amivel lefoglalod magad hogy ne rá gondolj.

"Ha kicsit hanyagolom őt, érhetek el valami eredményt?"

Mire jó ez a gyerekes játszma??? Semmire.

Ha valaki veled akar lenni, akkor veled lesz, ha nem, akkor nem.

Nem szólsz hozzá, mert ki akarod csikarni, hogy valamit lépjen már, ne egy helybe toporogjon. Ennek mi értelme? A szeretetet nem lehet kicsikarni. Ha be is válna, az nem szánalmas, hogy nem önmagától döntött úgy, hogy veled akar lenni, hanem mert játszmáztál?

Ha ilyen gyámoltalan, döntésképtelen akkor mégis mit vársz? Meddig akarsz még találgatni, hogy mégis miért nem dönt? Benne tartod magad ebben az állapotban, ami rossz érzéseket kelt benned, mert folyamatosan ott a csomó kérdőjel, vajon mit akar tőled, miért nem lép stb Teljesen kimozdít a középpontodból.

Rosszul közelíted meg ezt az egész dolgot. Nem az a kérdés, hogy ő miért csinálja ezt, hanem hogy ez neked miért jó? Mire vársz?

"Mondtam neki, hogy oké, megértem, viszont akkor hagyjuk egymást, mert nekem ez így rossz. Bepánikolt, most 3 napja írogat, hívogat, mondván, hogy nem szeretne elveszíteni. (Hogy együtt legyünk még mindig nem mondja)"

Persze, hogy nem mondja, hogy legyetek együtt, mert nem érzi úgy.

Ne azért mondd, hogy "hagyjuk egymást", mert ki akarod csikarni, hogy lépjen, hanem önamgad miatt dönts úgy, hogy ennyi elég volt. Nem lép, elfogadod, de te így már nem tudsz ebben részt venni, mert nem jó ez az állapot neked. Tartsd ki a döntésed mellett, önmagadért.

"Már vagy 20x megbeszéltük az 5 hónap során. 😞 Sosem lett eredménye."

De minek???

"Én szeretem és vele akarok lenni de szenvedek így, úgy érzem magam mint egy játékbaba a polcon."

Van egy rossz és egy jó hírem. A rossz az az, hogy ezt te teszed magaddal, hogy benne tartod magad ebbe az egészbe. Tudod milyen, tudod, hogy megbeszéltétek 20szor, mégse lesz más. Ennek ellenére benne maradsz. A jó, hogy mivel te tartod benne magad, te tudsz kilépni.

Itt az oldalon is sokszor látni azt, hogy romantizálják a szenvedést.

Az, hogy valaki ilyen döntésképtelen, te meg megpróbálod mindenféle játszmával rávenni, hogy végre lépjen már, közbe meg szenvedsz, mert az milyen nemes. Valakiért szenvedni. Vagy mégis miért?

Egyébként az, hogy kijátszottad az "ignoráló kártyát", és most meg írogat, hívogat és azt hiszed, hogy végre észbe kap, de el kell, hogy keserítselek. Ez inkább arról szól, hogy továbbra is akarja ezt folytatni, ami eddig volt, de ez nem a személyednek szól, vagy annak, hogy végre elkötelezné magát, hanem a szokás az nagy úr...

"Hogy együtt legyünk még mindig nem mondja" Nem is fogja. Ez neki így jó. Többet nem akar, de azt se akarja elengedni, ami volt.